Elakadt a jogszabályalkotóknál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hálapénz elleni csodafegyverének gyakorlati megvalósítása. Az MNB már másfél évvel ezelőtt megpendítette, hogy úgynevezett jóléti alapokat kellene létrehozni, erről először hivatalos formában a 330 pontos versenyképességi programban írtak.

A jóléti alapokról elég konkrét elképzelései vannak a jegybanknak, amit nyilvános rendezvényeken többször is elmondtak már az MNB különféle vezetői. Az alapokat a jelenleg is működő pénztárak összevonásával képzelnék el, vagyis a nyugdíjpénztárak és az egészség- és önsegélyező pénztárak egyesítésével. Így egyetlen intézmény ki tudná szolgálni a tagok egészség- és nyugdíjcélú öngondoskodását, de akár más, államilag támogatott hosszútávú megtakarítási célokat is.

Kapcsolódó

Szinte csak előnye van

Lengyelországban már van hasonló példa, és működik is, Magyarországon pedig égető szükség lenne egy ilyen intézményre, hogy a társadalombiztosítás két hatalmas - ha nem a legnagyobb - kihívásán enyhítsen. Az egyik a demográfiai probléma, a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomás, amit öngondoskodással lehetne csökkenteni. Magyarországon viszont a lakosság töredéke rendelkezik csak nyugdíjcélú megtakarítással, az önkéntes nyugdíjpénztárak tagsága alig éri már el az egymillió főt, emellett 355 ezer embernek van nyugdíjbiztosítása.

Problémát okoz, hogy a nyugdíjcélú öngondoskodásba viszont egyre nehezebb bevonni a fiatalabb generációt, az MNB egyenesen "elveszett nemzedékként" emlegeti a jelenlegi 16-35 éves korosztályt, amelynek tagjai közül két évtizede még évente 20-30 ezren csatlakoztak valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárhoz, jelenleg viszont évente jó, ha ötezer fiatal új belépő van. A problémát a jóléti alapok úgy orvosolnák, hogy a konstrukciókba minden munkavállalót kötelezően beléptetnének, a fiatalabb tagoknak viszont nem kellene szükségszerűen a nyugdíjukra előtakarékoskodni, lennének más zsebek is, amelyekbe fizethetnének, és amelyek a saját életkoruknak megfelelőbb célokat - például lakásvásárlás, egészség, gyerekvállalás - támogatnának.

Az egészség zseb is fontos pillére lenne az alapoknak. Az MNB nem mulasztotta el megemlíteni a legutóbbi versenyképességi jelentésében sem, hogy az egészségügyi kiadások szerkezete rendkívül egészségtelen Magyarországon. Az ­állami­ egészségügyi­ kiadások­ ­a­ GDP­ 4,8­ százalékát­ tették­ ki,­ szemben a régiós 5,3 százalékkal és az uniós 6,1 százalékkal. Ugyanakkor a magyar háztartások közvetlen­ egészségügyi­ kiadásai­ (1,9­ százalék)­ állnak szemben az uniós 1,8 és a V3-as 1,3 százalékkal. Azaz Magyarországon­ az­ egészségügyi­ kiadások­ 69­ százaléka­ származik­ állami­ forrásból,­ ami­ 4­ százalékponttal alacsonyabb­ az­ EU átlagánál és­ 8­ százalékponttal­ marad el a­ többi­ visegrádi­ ország­ átlagától.

Problémásnak tartja a jelentés, hogy az egészségügyi magánkiadások nem intézményesült csatornákon folynak keresztül, így nem is hasznosulnak hatékonyan. A borítékban zsebbe csúsztatott pénzekből nyilvánvalóan nem az egészségügyi intézményeket fejlesztik, hanem az orvosok a saját életszínvonalukat növelik belőle. Ha viszont a lakosság jóléti alapokon keresztül venné igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, finanszírozná a kezeléseket, akkor ez megváltozhatna.

Elakadt a folyamat

Nehéz lenne hibát találni az elképzelésben. Az MNB mellette áll, a pénztárak szintén támogatják az ötletet, amely milliószámra hozná az új tagokat, sőt a finanszírozásukat is stabilizálná. A pénztártagok fele ugyanis jelenleg nem fizet tagdíjat, a pénztárak viszont a hatályos jogszabályok alapján főszabályként csak a frissen befizetett tagdíjakból vonhatnak fel forrást a működésükre, vagyis a nem fizetők potyautasok a rendszerben. Annyi könnyebbség van, hogy pozitív hozam esetén a kasszák a nem fizető tagok számláiról is levonhatják a minimális tagdíjbefizetésre jutó működési költséget.

Hozam viszont nincs minden évben, az idén a koronavírus-járvány miatt például kérdéses, meglesz-e ez a lehetőségük. Az alacsony kamatkörnyezet sem kedvez már évek óta a pénztáraknak. A tervek között van azonban az is, hogy az intézmények ne csak a hozamból vonhassanak el pénzt a működésükre, de a tőkéből is akár vagyonarányosan.

A sok előny dacára a jóléti alapokkal kapcsolatos jogszabály-alkotási folyamat nem halad, ami azért furcsa, mert az MNB a számára fontos elképzeléseket általában elég gyorsan keresztül tudja vinni a jogalkotókon. Az idén tavasszal a koronavírus-járvány idején például, ha felkérte a jegybank a kormányt valamilyen jogszabály megalkotására, általában egy-két napon belül meg is jelent a rendelet a Magyar Közlönyben.

A kötelezőségnek rossz a píárja

A jegybank azt állítja, nem elégedetlen az eddig elért lépésekkel. A 2019 februárjában kiadott 330 pontos versenyképességi program számos biztosítási-pénztári jellegű javaslata már megvalósult vagy megvalósulóban van. Ilyen például a Teljes Költség Mutató kiterjesztése a nyugdíjpénztári szektorra (vagyis a TKMNyp révén az életbiztosítási és pénztári termékek összehasonlíthatóságának kialakítása), a lakásbiztosításoknál az akár negyedéves biztosításváltás lehetőségének megteremtése a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások pályázati feltételrendszerének megjelentetésével.

"A program az MNB által megvalósítható fejlesztéseken túl számos a jogalkotó felé tett javaslatot is tartalmaz, ilyen például a kiegészítő rendszerek fejlesztésére irányuló Jóléti Alapok javaslatcsomag is. Ezek bevezetéséről, jellemzőiről - amelyek kétségtelenül nagy horderejű, ezért kellő előkészítést igénylő változást jelentenek a nyugdíj és egészség célú öngondoskodás terén is - folyamatos szakmai egyeztetések zajlanak az MNB-n belül és egyéb partnerekkel is. A megbeszéléseken egyebek közt a már működő hasonló külföldi (például lengyelországi) modellek működési tapasztalatait vagy az OECD-nek a témával kapcsolatos megállapításait is elemzik, hasznosítják az érintettek" - válaszolták a Napi.hu kérdésére.

Szakmai berkekben azt pedzegetik, a fő kerékkötője a javaslat átvitelének az lehet, hogy a rendszer egyik alappillére a kötelező beléptetés lenne. A Piac és Profit korábban arról írt, a gazdasági kabinetet ugyan megjárta a jegybank ötlete, de ott el is akadt, mert van egy eleme, amit sehogy sem tud elfogadni a kormányzat. A kötelező beléptetéssel van bajuk, s csak akkor tudják támogatni a jegybanki javaslatot, ha ez kikerül belőle.

Csakhogy ez sarkalatos kérdés, hiszen pont ezzel tudná elérni a jegybank, hogy az elveszett nemzedék pénztártaggá váljék, illetve ez lenne a kulcsa annak is, hogy minél többen ilyen intézményeken keresztül fizessék az egészségügyi kiadásokat. A kötelező beléptetés sem lenne ráadásul végleges, hiszen a tag később kiléphetne, és befizetnie sem lenne kötelező. Való igaz, a kötelezőség belépés az idén éppen tíz éve felszámolt magán-nyugdíjpénztári rendszert idézheti meg, lehetséges, hogy a kormánynak is ez a legnagyobb problémája az ötlettel. A Pénzügyminisztériumot kérdeztük erről, de nem válaszolt a Napi.hu kérdésére. Az MNB viszont azt állítja, nincs tudomása arról, hogy a kormánynál emiatt akadtak volna el a jóléti alapokkal kapcsolatos jogszabály-módosítások.