A kormány múlt szombati kormányülésén a közalkalmazotti bérek 15 százalékos emeléséról döntött a Magyar Nemzet keddi információi szerint. A kormányhoz közel álló napilap szerint az egységes béremelésre 2014 januárjában kerülne sor, amit 2015-ben újabb 10, majd rá egy év múlva további 5 százalékos általános emelés követhetne a gazdaság teljesítőképességének a függvényében. Ezeket az információkat részben megerősítette Hende Csaba honvédelmi miniszter a magyar katonai attasék értekezletén. A miniszter elmondta, a múlt szombati kormányülésen tárgyaltak a közszolgálati életpályamodellekről. Amint döntés születik, tájékoztatják a közvéleményt - közölte Hende, aki újságírói kérdésre válaszolva arról is szólt, hogy az új életpályamodellnek 2014 januárjától életbe kell lépnie.

A kormány a választások közeledtével láthatóan kezd költekező kedvébe kerülni, amire egyre több jel utal annak ellenére, hogy a költségvetés állapota ezt nem igazán teszi lehetővé. Igaz, a közszférában a bérek lassan bő fél évtizede befagytak, hisz az utolsó év, amikor még emelésre kerülhetett sor 2008 volt, a válság kitörése óta a költségvetés egyszer nem került olyan helyzetbe, hogy béremelésre is tudjon költeni. (Igaz, ez sok estben a versenyszférában sem alakult másként).

Az első tervek még a 2013-as költségvetés kapcsán a pedagógusok béremeléséről szóltak. Ez lett volna az életpálya-program, amelynek éves költségeit 70 milliárd forintra becsülték, legalábbis ekkora összeget töröltek a 2013-as büdzséből még decemberben, amikor a kormány e kérdésben visszavonulót fújt. Az elmúlt hétvégén azonban kétlépcsős, szeptember 1-jétől induló béremelést jelentett be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. A Magyar Nemzet keddi cikke szerint a második emelés 2014 januárjában jöhet. A pályakezdők bére 60 ezer, a több évtizedes tapasztalattal rendelkező tanárok bére akár százezer forinttal is emelkedhet két lépcsőben.

Százmilliárdokat költhetnek

Az említett 15 százalékos közalkalmazotti béremelés bruttó költsége 260 milliárd forintra rúghat. A tényleges nettó költségek ennél kisebbek lehetnek, hisz az emelt bérek utáni adók és járulékok visszakerülnek a büdzsébe, s nem valószínű, hogy a pedagógusok az életpálya-modell mellett további béremelésben részesülnének. A béremelések éves költségei - csak a költségvetési körben körben így elérhetik a 120-140 milliárd forintot éves szinten, az önkormányzati körben alkalmazott munkaerő bérköltsége pedig további 40-50 milliárd forintos tételt jelent. A januárra tervezett béremelési akciók éves költsége így elérheti alsó hangon a 210 milliárd forintot.

Hasonló nagyságrendű, 180-230 milliárdos kiadást jelentene a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése - amire volt már gondolatkísérlet a kormány agytrösztjeként működő Századvég Gazdaságkutató részéről. Igaz, a korábban megszellőztetett tervek szerint nem a korábbi 13. havi pénzbeli juttatást hoznák vissza, hanem kevesebbet, mivel az egyhavi átlagnyugdíjnak megfelelő összeget Erzsébet-utalványt osztanának szét, hogy ezzel is növeljék a lakossági fogyasztást. Amennyiben a magasabb nyugdíjban részesülőknek nem adnak juttatást, akkor az egyhavi 240 milliárdos nyugdíjkiadással szemben az akció 100-150 milliárd forintba kerülne.

Kockázatok és mellékhatások

Eközben azonban komoly kockázatok láthatóak a 2014-es költségvetésben - erre a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) hívta fel a figyelmet a legutóbbi Varga-csomag (tranzakciós illeték emelése, a kamatok 6 százalékos ehóval való terhelése, a tranzakciós illeték első negyedéves mértékének emelése) mellé készült technikai kivetítésben. E szerint a jelenlegi folyamatok alapján mintegy 431 milliárd forintos költségvetési kiigazítást kell végrehajtani 2014-es büdzsében ahhoz, hogy a 2,4 százalékos államháztartási hiánycélt a kormány elérje. A KFIB - amely Bajnai Gordon vezette a Haza és Haladás Alapítvány mellett működik - szerint a jelenlegi költségvetési folyamtokból az idei 2,7 százalékos hiánycélja helyett 3, jövőre pedig már 3,4 százalékos hiány következne - vagyis magasabb lenne a maastrichti deficitkövetelménynél.

Államháztartási hiánymutatók várható alakulása (milliárd forint)
2012 tény2013201420152016
Államháztartás elsődleges (kamatkiadások nélküli) egyenlege449254122172187
Kamategyenleg-1056-1145-1213-1244-1261
A központi alrendszer egyenlege-607-891-1092-1072-1074
Önkormányzati alrendszer egyenlege208122000
ESA-híd a központi kormányzatban-132-106-64-31-25
Kormányzati szektor egyenlege-532-876-1156-1103-1099
Egyenlegcél-763-785-724-465-476
Eltérés-23291431638622
Szabad tartalék00000
Intézkedési szükséglet a zárolásokon felül91431638622
GDP2827629064301803100031746
Forrás: KFIB



Az okok sokrétűek és közismertek. Az alacsony növekedés, a visszaeső infláció és a tervezési hibák miatt az áfában és a tranzakciós illetékben az idén 150-150 milliárdos kiesés várható, de elmaradnak a tervezettől a közműadó- és a bankadóbevételek is. Az elektronikus útdíjrendszer elindult július elsejével, ám továbbra is kétséges, hogy a tervezett 75 milliárd forint befolyik-e második félévben - ezek jól belátható módon mind-mind csökkentik a 2014-es bevételeket. Ráadásul az idén az önkormányzati alrendszer többlete meghaladhatja a 120 milliárd forintot - ezzel is csökkentve az államháztartás hiányát -, ám a 2014-es választási évben erre nem lehet számítani, sőt az egyenlegromlás akár a 200 milliárd forintot is elérheti 2013-hoz képest.

A most beharangozott általános béremelési programmal a kormány így újból a túlzottdeficit-eljárást kockáztathatja, illetve megágyazhat az újabb megszorításoknak, elvonásoknak. Ezekre - ha szükségessé válnak - vagy a tavaszi parlamenti választások, de legkésőbb az őszi önkormányzati választások után sort kell keríteni, méghozzá a most látható rendkívül szerény - egy százalék alatti - növekedési pályán.