Az Európai Bizottság május végén javasolta, hogy szüntessék meg a Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország és Románia elleni túlzottdeficit-eljárást, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Szlovénia esetében hosszabbítsák meg azt a határidőt, amelyen belül Brüsszel elvárja az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá csökkentését. A bizottság emellett azt is kezdeményezte, hogy Belgiumot figyelmeztessék, hogy elmaradásban van a hiány lefaragása tekintetében vállalt kötelezettségeihez képest, Máltával szemben pedig indítsák meg újra a legutóbb tavaly decemberben megszüntetett túlzottdeficit-eljárást.

Az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye május 29-én kiadott közleményéből kiderül, hogy szakértői az eljárás megszüntetésére irányuló indítvány megfogalmazásakor figyelembe vették az azt megelőző magyar intézkedéseket, amelyek hatására idén 2,7 százalékos, 2014-re pedig 2,9 százalékos deficitet várnak.

A magyar költségvetési deficit 2012-ben 1,9 százalékra csökkent. Az áprilisban Brüsszelnek benyújtott idei magyar konvergenciaprogram 2,7 százalékos hiánycélt tartalmazott 2013-ra és 2014-re. Az Európai Bizottság azonban május elején közzétett tavaszi előrejelzésében 3, illetve 3,3 százalékos hiányt jelzett előre erre a két évre. Május 13-án a magyar kormány újabb intézkedéseket határozott el.

A túlzottdeficit-eljárásról az uniós szerződés rendelkezik, részleteit pedig az úgynevezett stabilitási és növekedési paktum határozza meg. Ennek értelmében az Európai Unió tagállamainak a gazdasági és monetáris unió működőképessége érdekében a GDP 3 százaléka alatt kell tartaniuk államháztartási hiányukat, az államadósság pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, de legalábbis csökkenő tendenciát kell, hogy mutasson. Ha az Európai Bizottság úgy látja, hogy valamelyik tagállam középtávon, tartósan átlépné a küszöbértéket, akkor javaslatot tesz pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin), hogy állapítsa meg, valóban fennáll-e a túlzott deficit ténye. Ha a bizottság úgy véli, hogy a hiány csak átmenetileg, rövid időre és kis mértékben lépi át a határértéket, akkor nem indul eljárás. Ha viszont a tanács a bizottság véleménye alapján úgy látja, hogy az adott ország deficitje túlzott, elindítja a túlzottdeficit-eljárást, és ajánlásokat tesz az adott tagállam számára, továbbá határidőket állapít meg, ameddig az adott országnak hatékony intézkedéseket kell tennie, hogy a hiányt a meghatározott 3 százalék alá csökkentse. Ezt követően a bizottság időről időre rendszeresen tanulmányozza az eljárás alá vont ország államháztartási helyzetének alakulását. Szankciókat csak a legvégső esetben lehet alkalmazni egy uniós tagállam ellen, ha az adott országgal kapcsolatban Brüsszel többször is megállapítja, hogy nem tesz megfelelő intézkedéseket.

Magyarország ellen folyik a leghosszabb ideje - 2004-es EU-csatlakozása óta - ilyen eljárás

Magyarország ellen 2004-ben indult el a túlzottdeficit-eljárás, amikor is a tanács 2008-as határidőt adott arra, hogy Magyarország fenntartható módon 3 százalék alá csökkentse a deficitet. Ezt a határidőt a pénzügyminiszterek tanácsa többször kitolta, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország hatékony egyenlegjavító intézkedéseket tett, de nem sikerült 3 százalék alá csökkentenie a deficitet. 2004 óta összesen három alkalommal, 2004-ben, 2005-ben és legutóbb 2012-ben látta úgy az Európai Bizottság és az Ecofin, hogy a magyarországi intézkedések nem megfelelőek.

Az uniós pénzügyminiszterek a pénteki luxembourgi tanácskozáson a túlzottdeficit-eljárásokkal kapcsolatos döntéshozatal mellett megvitatják az Európai Bizottság úgynevezett országspecifikus ajánlásait is a gazdaság- és pénzügypolitika területén. Emellett külön ajánlást fogadnak el az euróövezeti gazdaságpolitikát, illetve Lettországnak az eurózónához való csatlakozását illetően.