Meglepő elterjesztést tett ki a kormány.hu-ra a Belügyminisztérium: az anyag címe "az arckép profil nyilvántartásról és arcképelemző rendszerről szóló törvény tervezete", amely a címével egyezően egy központi adatbázist hozna létre, ahol minden magyar állampolgár arcképét tárolnák. A javaslat egyszerre számos okot hoz fel, hogy miért van szükség erre: egyszerre indokolják a nemzetközi okmányhamisítással, a bűnüldözéssel, az ismeretlen holttestek azonosításával, és a politikusok, védett személyek biztonságával. A javaslatot szeptember elsejéig lehet véleményezni, vagyis e nagy horderejű kérdésben a "társadalmi vitára" öt napot hagyott a Belügyminisztérium.
A Belügyminisztérium szerint az ismeretlen bűnelkövetők azonosítása olyan társadalmi érdek, amely kellő mértékben legitimálja, hogy mind a 10-10,5 millió magyar állampolgárról - gondoljunk a határon túli új állampolgárokra is - egységes kereshető adatbázissal rendelkezzen állam. Az adatbázist 4 milliárd forintból, 2016 januárjától hoznák létre és egy új ötven fős állami szervezet gondozná. Ez az új állami titkosszolgálati cég minden más szervezettől független lenne, hogy így biztosítsák az adatok elkülönítésre vonatkozó alkotmányos követelményeket. Emiatt a szervezet a lakcímnyilvántartástól függetlenül működne, az ujjlenyomatokat sem tárolhatja - ám természetesen ezen adatok bármikor technikailag összekapcsolhatóak lesznek.
Sokan kérhetnék az adatbázis szolgáltatását
Az adatbázist az ormányirodákban rögzített igazolványképekből építenék fel, elvben olyan technikai megoldásokkal, amelyek réven nem alakulna ki egy személyi mappa minden polgáról, vagyis az arcképen kívül más természetes azonosítót - nevet, lakcímet - nem, csak egy kapcsolati kódot tárolnának. Szükség esetén ezzel a kapcsolati kóddal lehetne hozzáférni a társadatbázisokhoz, így csak konkrét kérésre rendelhetnek képet a személyes adatokhoz. A tárolt arckép a profilokban csak egyedi igények esetén lenne kereshető.
Viszonylag széles körben férhetnének hozzá az állami szervek az új adatbázishoz. A törvényjavaslat indoklása 18 ilyen esetet sorol fel a meglehetősen tág bűnmegelőzéstől kezdve, a bűncselekmény felderítésén, megszakításán át a titkosszolgálatok titkos adatszerző tevékenységéig, de említik az iparbiztonságot és a személyvédelmet is. Utóbbi keretében például a parlament elnökének biztonságért felelős Országgyűlési Őrség is adatokat kérhet, de hozzáférne az adatbázishoz a rendőrség, öt-hat magyar titkosszolgálat, a büntetés-végrehajtás, a terrorelhárítás - amely mellesleg a kormányfő védelmét is ellátja - , az adóhatóság (kizárólag bűnüldözési célokra), az igazolványokat kiállító közigazgatási szervek, illetve a nemzetközi körözéseket kezelő magyar rendőri szerv is.
A lehallgatásról is rendelkeznek
A jogszabálytervezet egyfajta nemzetgazdasági salátatörvényként számos jogszabályt módosít: eszerint a mobil-, telefon- és internetszolgáltatóknak a jövőben is biztosítaniuk kell az ügyfeleik teljes lehallgatását. A szolgáltatóknak olyan kapacitásokat kell kiépíteniük, amely egyszerre akár több tízezer előfizető lehallgatását, nyomon követést tenné lehetővé. (A szolgáltatóknak ezt ma is biztosítaniuk kell, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak vagy épp a Terrorelhárítási Központnak nincs más dolga, mint ráállni az adott telefonszámra - persze ehhez bírósági vagy legalább igazságügyi miniszteri engedély szükséges.)
A jogszabály-tervezet szerint szerint például az egymillió előfizetővel rendelkező szolgáltatóknak olyan csatlakozási pontot kell kialakítani, amely lehetővé teszi az előfizetők 0,1 százalékának online lehallgatását, követését, ami minimum 3000 ember jelent. Magyarországon csak a mobilelőfizetések száma 11,8 millió volt, míg a vezetékes telefonból további 3,8 millió előfizetést tartottak nyilván tavaly decemberben - ebből következően a törvény egyszerre akár több tízezer személy lehallgatását is lehetővé tenné. Persze - jelenleg legalábbis - szigorúan csak elvben, hiszen bár arról semmilyen hivatalos/félhivatalos adat nincs, hogy jelen milyen lehallgatási kapacitásokkal rendelkeznek az erre jogosult titkosszolgálatok, az biztos, hogy a munka javát végző szakszolgálat - a parlamenti szakbizottságban elhangzott beszámolók szerint - komoly technikai kihívásokkal küzd.