Július közepén lépett életbe a virslirendelet, amely a jövőben magasabb hústartalmat ír elő egy rakás terméknél.  A hústermékek után a kenyereknél és pékáruknál is jön az új szabályozás, amely átírja a Magyar Élelmiszerkönyv kenyér- és pékáru fejezetét. Ennek eredményeként a korábbinál tartalmasabb, jobb termékek jutnak majd el a polcokra.

Ősszel jelenhetnek meg az új szabályok

Kapcsolódó

A kenyérrendelet tervezete az idei év elején megjelent, a Buksza most azt kérdezte a földművelésügyi tárcától, hogy mikor lép életbe a szabályozás. Megkeresésünkre a minisztérium közölte: várhatóan 2016. október második felében léphet hatályba az új szabályozás. Innentől számított 6 hónapon belül kell jönniük a megújított termékeknek.

"Az előírás célja a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek visszaszorítása. Továbbá garantálja, hogy az előírásokat betartva és megfelelő szakértelemmel elkészítve, jó minőségű termékek készülhessenek" - áll a tárca válaszában. A szabályozás felsorolja a védett elnevezésű termékeket, többek között a mákos kalácsot, császárzsemlét, fonott kalácsot, óriás kiflit, a rongyos kifli, a leveles pogácsát. A Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő megnevezések kizárólag akkor használhatók, amennyiben a termékek megfelelnek az ott rögzített követelményeknek.

Álgabonák is bekerülnek a körbe - a só haladékot kapott

Az új szabályok 14 kenyérfajtára ír elő kötelező összetételt, emellett összetevőként a jövőben lehet használni az úgynevezett egészségtudatosabb étrendhez tartozó, magas vitamin-, rosttartalmú és gluténmentes álgabonákat (hajdina, amarán). A várhatóan októbertől élő rendelet a lisztkeverékekből készített kenyereknél pontosan előírja az arányokat.

A célegyenesben lévő rendelet a kenyérszabályokat írja át, azonban a sótartalomra csökkentésére vonatkozó előírásokat csak később kell majd kötelezően alkalmazni. A minisztériumi válasz szerint a só csökkentésére vonatkozó szabályok 2016-ban nem lépnek életbe, a kenyérgyártók azonban önkéntesen csökkenthetik a sótartalmat 2018. január előtt.

Pár lényeges előírás

  • A rozskenyeret legalább 60 százalékban rozslisztből kell készíteni, a sima (búza) liszt arány maximum 40 százalékos lehet. (A rozskenyérnél eddig a minimális rozsliszttartalom csak 40 százalék volt.)
  • A rozsos kenyér esetében a rozsliszt aránya minimum 30 százalék, míg a búzaőrleményé 70 százalék. (A rozsos kenyér esetében a minimális rozsliszttartalom 15,1 százalékos volt.)
  • Tönkölykenyérnek hívott termék esetében legalább 60 százalékban kell a tönkölybúza-őrlemény arányának.
  • A kukoricás kenyérnél 100 kiló lisztre vetítve legalább 5,5 kiló extrudált kukoricapehely-lisztet vagy egyéb kukoricaőrleményt kell felhasználni.
  • A Graham-kenyér csak akkor lesz szabályos - tehát csak akkor szabad ezen a néven forgalmazni -, ha a Graham-liszt aránya legalább 90 százalékos.

Ha tetszett a cikk, a Bukszát szeretheti a Facebookon is.