A jelenlegi, külső eredetű sokkhelyzetben nem lenne különösebben hatékony, ha a magyar jegybank jelentős kamatemelésre szánná el magát - londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint a magyar gazdaság exportfüggősége miatt "bizonyos mértékű" forintgyengeség még előnyős is lehet.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlege szerint bár az MNB "a recesszió növekvő valószínűsége" ellenére ismét kamatemelést fontolgat, jelenleg azonban egy vészkamatemelés nemigen segítené elő a helyzet stabilizálódását, sőt esetleg a szándékolttal ellenkező hatással is járna.
A ház szerint egyes kondíciók miatt, amelyek a 2009-es izlandi pénzügyi válsághoz vezettek, "Budapesten is meg kellene szólalniuk a vészcsengőknek, méghozzá hangosan". Az izlandi válságot alapvetően a gazdaság méretéhez képest túlzottan nagy bankrendszer és a gyenge felügyelet okozta, ám az is elősegítette, hogy évekig nem volt együttműködés a költségvetési és a pénzügypolitika között, emellett az izlandi jegybank még a válság kirobbanása után is agresszív kamatemelésekkel próbálta megőrizni a helyi valuta stabilitását - emlékeztetnek az elemzők.
A ház szerint a múltban az MNB forintstabilizáló célú kamatemelései "meglehetősen hatékonynak" bizonyultak. Akkoriban azonban a problémák elsősorban hazai eredetűek voltak, és a 2008-ban végrehajtott 3,00 százalékpontos kamatemelést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU 25 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagja követte.
Ezúttal azonban a kondíciók annyira különböznek a korábbiaktól, hogy a kamatemelés nem lenne optimális megoldás - vélekedtek BofA Merrill Lynch Global Research citybeli szakértői.
Az elemzés szerint mivel a magyar gazdaság mindinkább exportfüggővé válik, a forint "bizonyos mértékű gyengesége" még akár "üdvözlendőnek" is tekinthető. Magyarországnak meg kell találnia az egyensúlyt a forintárfolyam-kilengések kordában tartása és annak elősegítése között, hogy a gazdaság az exportra helyezze át a hangsúlyt a hazai keresletről. Mindezek alapján az MNB-nek nem kellene "sietve" kamatot emelnie.
A ház szerint a magyar gazdaságnak kamatemelés helyett most elsősorban arra van szüksége, hogy javuljon az együttműködés a kormány és a jegybank között a pénzügyi stabilitási problémák beszűrődésének korlátozása végett.
A BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzői szerint emellett szorosabb párbeszédet kellene folytatni az EU-partnerekkel is, tekintettel arra, hogy a magyar piacon euróövezeti bankok dominálnak, és ezek a válság "epicentrumában" vannak. A cég elemzői megjegyzik, hogy ha az euróövezeti jegybank agresszív pénzügypolitikai enyhítésbe kezdene, annak kedvező átszűrődő hatása lenne minden kockázatos befektetési termékre, és ez csökkentené az MNB-re nehezedő nyomást is.
A ház londoni elemzői szerint ha mindemellett létrejönne egy új, elővigyázatossági megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, az enyhítené a költségvetési tervek végrehajtásával kapcsolatos befektetői aggodalmakat, csökkentve egyben a nagyarányú kötvénypiaci tőkekivonás kockázatát is.
A BofA Merrill Lynch Global Research szakértői megjegyzik, hogy a magyar kötvénypiacon kiépült külföldi befektetői tulajdonosi arány jelenleg minden korábbinál magasabb, és ez kiteszi a hazai adósságpiacot - és a forintot - a globális kockázatvállalási készség gyengülésének. A problémát a cég szerint erősíti a magánnyugdíj-rendszer "drámai mértékű" leépítése, és az, hogy a helyi bankoknak korlátozott a kötvényfelvevő kapacitásuk.
Mindent egybevetve a BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzői közölték, hogy fenntartják központi forgatókönyvüket, amely rövid távon változatlan MNB-alapkamattal számol. A cég szakértői elismerték ugyanakkor annak a lehetőségét is, hogy a kibontakozó euróövezeti fejlemények "rendezetlenné válása" esetén a magyar jegybank végrehajthat egy 0,5-1,00 százalékpontos vészkamatemelést.
A külső kockázati helyzet komolyabb romlása és a forint ezt követő esetleges nagymértékű gyengülése esetére más nagy londoni házak sem zárják ki a rendkívüli MNB-kamatemelést, bár alapesetben nem ez a konszenzusos előrejelzés a Cityben.
A BNP Paribas bankcsoport elemzőinek legutóbbi értékelése szerint a mostani kockázati környezetben "nem lehet határozottan kizárni", hogy az MNB vészkamatemelésre szánja el magát, abban az esetben, ha az euró 300 forint fölé drágul, és "egy ideig ott is marad".
A Capital Economics szintén azt jósolta, hogy ha az euró 300 forint fölé drágul, akkor "szinte bizonyossá válna" a kamatemelés.
A Commerzbank szerint ha tovább gyengül a forint az euróval és a svájci frankkal szemben, akkor növekedne a valószínűsége annak, hogy a magyar jegybank ismét egyszerre akár 3,00 százalékpontos kamatemelést is végrehajthat a forintgyengülés fékezése végett.