Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. az 2013 utolsó hónapjaiban úgy alakította a kötvénykibocsátásokat és a hitelfelvételeket, hogy az államadósság mértéke a GDP 80 százaléka alá csökkenjen. Ezzel szemben a héten Moszkvában aláírt orosz-magyar atomenergiai együttműködés keretében épülő új paksi atomerőművi blokkok építéshez kapcsolódó hitel - 2014-es értéken számolva - a GDP 10 százalékát meghaladó mértékben is növelheti, ha nem is magyar állam, de a magyar adófizetők kötelezettségeit.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden még arról beszélt, hogy az erőmű építéséhez kapcsolódó orosz hitel részletei egyelőre nem véglegesek, azokat jelenleg is tárgyalják. A nemzetgazdasági miniszter a Hír Tv-ben úgy nyilatkozott, hogy az orosz fél 10 milliárd eurós hitelt biztosít a konstrukcióhoz - más források 10-12 milliárdos hitelről szóltak -, amelyet a beruházás befejezése és az üzembe helyezés után Magyarországnak kell törlesztenie 21 éven keresztül. Varga Mihály szerint ilyen piaci konstrukciók nincsenek a világban, 10 vagy 15 éves futamidejű hitelek vannak általában. Ezért volt nagy szükségünk arra, hogy az orosz fél ebben a helyzetben belépjen finanszírozóként - fogalmazott a tárcavezető. Arra a kérdésre, hogy milyen kamatra kapja az ország Oroszországtól a 3 ezer milliárd forintos, 30 éves futamidejű hitelt, azt felelte: pénzügyi megállapodás még nincs, arról tárgyalnak, hogy minél olcsóbb legyen.

Kapcsolódó

A hitelfelvevő nem a magyar állam

A konstrukcióról - mint ahogy az egész paksi ügylet lebonyolításáról - a kormány alig árul el valamit, ám az tudható, hogy a 10 milliárd eurós hitel felvevője nem közvetlenül a magyar állam lesz, így az nem növeli a kimutatott az államadósságot. Ehelyett a majdnem száz - pontosan 99,87 - százalékos állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. lesz az adós (Az MVM Zrt.-ben 0,13 százalékos tulajdonnal rendelkezik néhány önkormányzat, magánszemély és cég.) A nemzetközi szokások szerint ilyen mértékű ügylet keretében minimumelvárás az állami garancia, ráadásul a tárgyalások is a két szuverén állam között folynak. Így, amíg nem váltják be az állami garanciát, addig papíron nem számít bele az államadósságba a leendő hitel. (Ez a megoldás hasonlít az MFB Zrt.-nek az első Orbán-kormány idején előszeretettel alkalmazott használatához, amikor a büdzsé névleges kímélése végett a fejlesztési bank hitelezett.)

A hitelfelvétel mértéke - a nyilvánvaló különbözőségek ellenére - egyedül a 2008-as EU/IMF mentőcsomaggal állítható párhuzamba. Akkor, 2008 novemberében a Nemzetközi Valutaalap a magyar állam számára 12,5 milliárd eurós, a Európai Unió további 6,5 milliárd eurós hitelkeretet nyitott. A páros által biztosított 19 milliárd forintos keretből végül 2008-2009-ben összesen 12,8 milliárd eurót hívott le a magyar állam. A hitelkeret utolsó részlete az EU felé 2016 második negyedében fut ki, vagyis a csomag teljes futamideje hét év lesz. Az IMF-hitelt a magyar állam tavaly előtörlesztette.

Vagyis futamidejében a tervezett orosz hitel jelentősen eltér az IMF-hiteltől, hiszen 30 éves futamidejű lehet, az elején 9 év türelmi idővel. A konstrukció miatt nagy valószínűséggel az paksi hitelből nem lesz államadósság, hisz az adósságszolgálatot az új blokkok nyeresége elvileg fedezi, ehhez persze az kell, hogy nyereséggel és stabilan értékesíteni lehessen az új blokkokban megtermelt áramot. Ezzel együtt az ügyletet megítélni ennél jobban a részletek ismerete nélkül nem lehet.

Török példa

A teljes külső finanszírozásra példa Törökországban az akkuyui erőmű, amelyet úgynevezett BOO (Build, Own, Operate) formában épít a Roszatom. Ebben a konstrukcióban az orosz cég biztosítja a finanszírozást, az építést és a működtetést, a török állam pedig garantálja az engedélyeztetést, illetve az áram átvételét 18 éven át, kilowattóránként garantált 12,35 dollárcentes áron. Az erőművet felerészben török cégek építik, az orosz fél pedig ingyen biztosítja a személyzet kiképzését és a szükséges szimulátort is − a négyblokkos projekt 2010-es áron 20 milliárd dollárba (csaknem 4800 milliárd forintba) kerül.

AZ IMF/EU hitelkeret törlesztése (millió euró)
IMFEurópai BizottságÖsszesen
2011. IV. né20002000
2012. I. né614614
2012. II. né906906
2012. III. né906906
2012. IV. né913913
2013. I. né913913
2013. II. né913913
2013. III. né21382138
2014. IV. né20002000
2016. II. né15001500
Összesen:7302550012802
Forrás: ÁKK