A nyilvánvaló adatvédelmi aggályok ellenére csak néhány részletmódosítást látott szükségesnek a fideszes parlamenti többség az új e-személyi igazolványok bevezetéséról szóló törvényjavaslatban. A javaslat szerint egyetlen elektronikus kártya váltaná fel az adó- és tb-kártyát, a személyi igazolványt és akár a BKV/BKK bérletet. Ez egyfelől könnyebbséget jelent a polgárnak és az államnak, másfelől olyan mértékű adatkoncentrációhoz vezet, amely kiszolgáltatottá teszi az embereket az állammal és az esetleges visszaélőkkel szemben.

Ami társadalmilag hasznosnak tűnik, az nem feltétlenül jogszerű - erről a jogszabály előkészítői megfeledkeztek. Leginkább ez volt az oka, hogy az 1990-es években az Alkotmánybíróság a személyi adatok ilyetén összekapcsolást megtiltotta. Ez azonban most láthatóan nem befolyásolta a kormányt és a törvényhozó többséget sem.

Mint azt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyesület a törvényt véleményező dolgozatában kifejtette, a különböző - akár állami - adatrendszerek összekapcsolása mind újabb és újabb többletinformációt ad a polgárról az állam számára. Innen már csak egy lépés, ha az adatgazda az adatok összekapcsolásával személyiségprofilt épít minden egyes polgáráról. A magyar jog szerint is csak célhoz kötötten lehet a polgárokról adatot gyűjteni - ezt megteheti minden hivatal a saját területén -, ám a célhoz kötöttség már nem valósul meg, ha ezeket az adatbázisokat összekapcsolják.

Szemben a joggal és az Alkotmánybírósággal

A mostani javaslat a vita után is szembemegy az Alkotmánybíróság 1991-es döntésével, amely megtiltotta az államnak az egységes személyi számra épülő adatnyilvántartást. E döntés kényszerítette ki a társadalombiztosítási azonosító jel (taj) és adószám bevezetését - amit  a mostani javaslat figyelmen kívül hagy, amikor lehetővé teszi adatbázisok összekapcsolását.

A javaslat szerint az új személyi kártya alkalmas lehet e-aláírás tárolására, de tárolnának a beépített chipen ujjlenyomatot és aláírást is a taj- és adószám mellett. Jelentős változás, hogy a kormánypárti javaslatok szerint az állampolgár mégsem "köteles tűrni", hogy az ujjlenyomatát rögzítsék és azt tárolják, ezt megtagadhatja. A "köteles tűrni" kitétel szó szerint szerepel a kormány előterjesztésben. A most beterjesztett módosítás szerint az ujjlenyomat rögzítése nélkül is érvényes az e-személyi. Ezt a kitételt az adatvédelmi biztos is támadta, ám más kifogást nem emelt a törvényjavaslattal szemben.

Lehet, hogy kell még egyszer ujjlenyomat

Ugyanakkor a kormány nyitva hagy egy kiskaput: rögzíti, hogy jövőben egy új, másik jogszabály mégis kötelezővé teheti az ujjlenyomatot és tárolását, így akár rendőrségi eljárásokban azok használatát. Abban az esetben, ha a polgár hozzájárul az ujjlenyomat chipbe integrálásához, szabály szerint az állam csak az igazolvány kiadásáig tárolhatja az ujjlenyomatot, ezt követően törölni kell a rendszerből. Elvileg így működik jelenleg is az útleveleknél az érvényesítés. Az új igazolványok jövő januártól kerülhetnek forgalomba.

A törvény talán megkerülhető a jogosítvánnyal rendelkezők számára: ez az okmány ugyanis alkalmas személyi azonosításra, csak jóval kevesebb adatot tartalmaz. Így az államra gyanakvó, személyes adataira vigyázó polgár egyet tehet: nem igényel új személyi igazolványt, így megússza az e-kártyával járó kockázatokat, illetve előnyöket. Aki siet, az idén még kaphat hagyományos személyit; az új e-kártyát elvileg 2016 januárjától hozzák forgalomba.