A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöksége nem támogatja azt a kormányzati javaslatot, amely a helyi iparűzési adó elsődleges felhasználási területének a szociális juttatások biztosítását jelöli meg. Az önkormányzatok szerint a szociális juttatások kikerülése a feladatalapú finanszírozásból az egész önkormányzati pénzügyi támogatási rendszer ellehetetlenedését eredményezi. Amennyiben a kormányzati szándékok valóságossá válnak az önkormányzatok jelentős része a feszültségek színterévé válik.

A szervezet november 25-i kibővített ülése több más kérdésről is tárgyalt.

Keveset keresnek a településvezetők

Miután Boldog István kormánypárti országgyűlési képviselő, Kétpó község korábbi polgármestere önálló indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben kezdeményezte a helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítását a polgármesterek illetményének megállapításával kapcsolatban, a TÖOSZ november 14-én felhívással fordult a polgármesteri bérekkel kapcsolatban az érintettekhez.

Annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselők támogassák a kérdés napirendre tűzését, javasolták, hogy amennyiben sérelmesnek tartják a jelenlegi javadalmazásukat közvetlenül forduljanak levélben a térség országgyűlési képviselőjéhez, kérve a változtatás támogatását. Kezdeményezték, hogy a polgármesteri bérrendezésre vonatkozó levélben konkrét számokkal mutassák be bérük, juttatásuk változását, a településen a közszolgálatban résztvevők között kialakult bérfeszültséget - akár összehasonlítva a polgármester, jegyző, óvodavezető, falugondnok bérét. A kezdeményezés nyomán polgármesterek sokasága fordult az országgyűlési képviselőhöz.

Csakhogy az ügyben fordulat történt: Schiffer András, az LMP társelnöke kérdésére adott miniszterelnöki válasz alapján úgy tűnik, hogy ennek a kérdésnek a sorsa eldőlt a kormány részéről és nem lesz változás - véli a TÖOSZ.

És hol maradt az egyeztetés?

A 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslat kapcsán az elnökség megállapította, hogy az általános önkormányzati működési támogatás 18,6 milliárd forinttal kevesebb lesz az előző évinél, annak ellenére, hogy az egyes feladatokhoz kapcsolódó fajlagos mutatók többségükben nem változtak. A változás az adóerő-képességre vonatkozó beszámítás rendjével és nagyságával függ össze.

Elsősorban a szociális területen tervezett változásoknál érthetetlen, hogy a kormányzat nem kezdeményezett semmilyen szakmai egyeztetést, párbeszédet a változtatások megalapozása érdekében - állapította meg a TÖOSZ elnöksége. Miközben kormányzati szándék az állami hatósági ügyek további körének járási hivatalokhoz történő telepítése, ez a szociális területen ellentétes módon érvényesül. Semmiképpen nem támogatható, hogy a szociális feszültségek és problémák kezelésében az önkormányzatok megfelelő mértékű állami támogatás nélkül maradjanak - véli a szervezet. Ez a kérdés nem oldható meg azokon a településeken sem, ahol van érdemi saját bevétel, de ahol amúgy sincsen saját bevétel, csak a konfliktus további mélyítését eredményezné, ha az állam látványosan kivonulna egyes szociális támogatások mögül.

A költségvetési törvényjavaslatba bújtatott tartalmi változtatás veszélyezteti az önkormányzatok széles körének megfelelő működtetését és ellentétes a feladatalapú finanszírozás rendszerével.

  • Azt sem tartják elfogadhatónak, hogy az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztési támogatásának 12,5 milliárdos előirányzata kikerült a költségvetésből, mondván: a megjelölt célok az uniós forrásokból finanszírozhatóak lesznek. Az adósságrendezés teljes kérdéskörének lezárásához garantálni kell a nem érintett önkormányzati kör megfelelő kompenzálását.
  • Miközben a polgármesterek bérére vonatkozó szabályozás nem változott, továbbra sem szerepel a költségvetésben a polgármesteri bér fedezete, miközben a polgármesteri funkció kötelező feladat. Szintén nem biztosított az alpolgármesterek javadalmazásának pénzügyi feltétele. A polgármesteri, alpolgármesteri bér fedezetét a feladat alapú finanszírozásban megfelelő módon biztosítani kell valamennyi településnél.
  • Nem megnyugtató a közszféra bérezésének helyzete azáltal, hogy a köztisztviselők, valamint az eddigi bérfejlesztéssel nem érintett mindazon közalkalmazottak bérrendezése nem jelenik meg a jövő évi költségvetésben.
  • Nem támogatható, hogy az e-útdíj kompenzációnak megszüntetése az érintett önkormányzatok adóbevételére vonatkozó hatása miatt.
  • A közfoglalkoztatási rendszer további bővülése nem lehetséges, ha nincsen megfelelő számú és megfizetett munkavezető, irányító, akik képesek szervezni, vezényelni és ellenőrizni ezt a tevékenységet. A közérdekű munka szervezésének és biztosításának állami anyagi támogatás és szakmai feltétel nélkül az önkormányzatokra hárítása nem fogadható el és nem teljesíthető.
  • A központi orvosi ügyelet megint nem került be a támogatások közé.
  • A TÖOSZ 30 milliárd forintos kerettel javasolja a TEKI (területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatás) pályázatok visszahozását.
  • Nem támogatható semmi olyan újabb feladat, amelynek megvalósításához szükséges központi forrás nem áll rendelkezésre.

Kiket hagy magára az állam?

A költségvetési törvényből egyértelműen kitűnik, hogy az önkormányzatok mozgástere tovább csökken. A teljes önkormányzati szektornak csupán mintegy 300 milliárdos döntési kompetenciája van, miközben a 2500 milliárd a teljes kiadás. Az állam a helyi beszedett adó 60 százalékát betudja a kötelező feladatok ellátásához. A szociális feszültségek még jobban lecsapódnak és főleg ott, ahol eddig is szegénység volt.

Nem engedhetjük, hogy ezeket a településeket az állam magára hagyja - fogalmazott a TÖOSZ vezetése. Önerős fejlesztés nagyon kevés lesz, uniós fejlesztésnél mindenképpen a beruházási alaphoz kell fordulni. Működtetéshez kapcsolódó pályázati támogatás nincs, ezért javasolják a területi kiegyenlítő támogatás visszaállítását.