A kormány egyebek mellett a termék árához igazodó, akár kétszer-háromszor hosszabb jótállással, egyértelmű javítási és cserehatáridőkkel, az elektronikus jótállási jegy bevezetésével korszerűsítette a szabályozást.

A vállalkozásoknak rövid időn belül javítaniuk vagy cserélniük kell a meghibásodott jótállásköteles termékeket, megszűnnek a „javítgatások” és a végeláthatatlan szervizbe járások. A többszázezer forintos termékek megfelelőségéért hosszabb ideig kell „jótállniuk” a gyártóknak, forgalmazóknak.

A kormányhivatalok 2021 első felében mintegy 600 üzletet ellenőriztek, ezek 55 százaléka nem a jogszabályoknak megfelelően végezte a szavatossággal, jótállással kapcsolatos tevékenységét.

A legtöbb problémát a jótállási jegyekkel kapcsolatban tárták fel, azokat gyakran át sem adják a fogyasztónak. Ha mégis, nem tájékoztatnak az új javítási határidőkről, jótállási időtartamról, a már felülírt régi előírások szerinti információkat közölnek. A próbavásárlások során ellenőrzött 350 jótállási jegy 61 százaléka kapcsán merült fel kifogás.

A hatóság legtöbbször csak figyelmeztet mulasztásaikra, és azok bírság nélküli javítására kötelezi az első alkalommal vétő cégeket - mondta Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár. A folyamatos ellenőrzések eredményeként 2021 első felében mintegy 50 eljárásban eddig összesen 6,6 millió forint bírságot szabtak ki - tette hozzá.

Az ITM Fogyasztóvédelmi Péntek párbeszédsorozatában a közelmúltban a kereskedelmi szövetségek képviselőivel egyeztetett a kifogásolási arány csökkentése érdekében. A szakmai szervezetek továbbítják tagjaiknak a gyakorlati kérdéseikre kapott válaszokat. A minisztérium online vállalkozói workshop megtartásával, közérthető infografikák összeállításával is próbálja könnyíteni az új szabályok megismerését, alkalmazását - olvasható a tárca közleményében.