A lépés nem okozott meglepetést, ugyanis mind a közlemény mind az áprilisi döntés jegyzőkönyve alapján számítani lehetett a lazításra - kommentált Barczel Vivien, az Erste Bank Zrt. makrogazdasági elemzője. Az inflációs mutató áprilisban a pozitív tartományba került, azonban a következő hónapokban újra 0 százalék alá süllyedhet. Gyorsulásra szeptembertől kerülhet sor, így év végére 2 százalék fölé nőhet az év/év érték. Jövőre sem teljesül a jegybank inflációs célja, ami az alacsony alapkamat irányába mutat.
A vártnál gyengébb első negyedéves GDP adat felülírhatja a korábbi feltevéseket. Kérdés továbbá, hogy a jegybank hogyan értékeli a pénteki Fitch-felminősítést. Eközben a Fed-kamatemeléssel kapcsolatos várakozások korábbra tolódtak. Összességében nem kizárt, hogy júniusban még tovább vágja az MT az irányadó rátát, 0,75 százalékra mérsékelve azt, amely egyben a ciklus alját is jelentheti.
Az MNB legutóbbi kommunikációiban már jelezte, hogy csak kisebb kamatcsökkentésre lát lehetőséget, mivel a fiskális politika elegendő mértékben ösztönözheti a gazdasági növekedést ahhoz, hogy elérje inflációs célját. Ugyan a jövő évi adócsökkentések miatt erre jövőre sem lehet számítani, de az adóváltozások által okozott alacsonyabb jövő évi infláció felett "átnézhet" a monetáris politika - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Az MNB valójában arra törekedhet, hogy az elért alacsonyabb kamatszintet huzamosabb ideig tartani tudja, mintsem arra, hogy további kamatcsökkentések esetén később korrekcióra kényszerüljön.
A mostani kamatcsökkentést követően várhatóan 2017 végéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben a bankközi kamatok (Bubor) irányadó jellege erősödhet. A kamatok alacsony szinten tartását támogatja, hogy 2018 előtt nem várható az inflációs cél elérése, valamint hogy a külső adósság és sérülékenység meredek csökkenése, illetve a kockázati megítélés javulása csökkenthetik a kockázati felárakat - tette hozzá a szakértő.
A kérdés most az, hogy a mai lépés után folytatódik-e az irányadó ráta mérséklése. A Fitch felminősítés után, könnyen adódhat majd ismét olyan helyzet, hogy a hazai deviza esetleges erősödése az MNB-t újra a monetáris kondíciók enyhítésére kényszeríti, ami persze nem feltétlenül jelenti majd az alapkamat további vágást. Lehetséges, hogy helyette újabb nem konvencionális eszközök bevezetésével találkozik majd a piac - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere.
A prognoszta szerint a lényegesen gyengébb első negyedéves magyar GDP adat is inkább a további monetáris enyhítés irányába mutat, ugyanakkor a jelentős hazai béremelkedés, a nyersanyag árak visszapattanása, és a hazai inflációs folyamatokban mutatkozó változások óvatosságra inthetik a jegybankot. A nemzetközi tőkepiacokon a júniusi Brexit-szavazás és egy esetleges júniusi Fed-kamatemelés okozhat feszültséget a piacokon, mely hatására az MNB is tartózkodhat a további vágástól.
Az amerikai kamatemelési várakozások erősödése mutatja, hogy a Fed akár már a június 15-i kamatdöntő ülésén is léphet - állapította meg Kiss Mónika, az Equilor Zrt. vezető elemzője. Ha a kamatemelésre csak júliusban kerül sor, az teret engedhet az MNB-nek arra, hogy a június 21-én esedékes kamatdöntő ülésén csökkentse az irányadó kamatszintet anélkül, hogy a feltörekvő devizák, illetve az állampapírok piacán nagyobb turbulenciával nézne szembe.
A magyar jegybank számára iránymutató lesz a júniusi kamatmeghatározó ülésen tárgyalandó új inflációs jelentés. A Fitch-felminősítés marginális elmozdulást váltott ki a hazai állampapírpiacon.