Miközben egy hónapja még úgy tűnt, hogy sokáig nem nyúl a kamatokhoz a jegybank a magas infláció miatt, a múlt héten Virág Barnabás alelnök előzetes jelzése után komoly mértékben, 25-ről 20,5 százalékra csökkentette a kamatfolyosó felső szélét. A kamatfolyosó az sáv, melynek alján a jegybank egynapos betéti lehetőséget kínál a bankoknak, a tetején egynapos hitelt nyújt nekik.

Kamatfolyosó

A sáv normális körülmények között viszonylag keskeny és szimmetrikus, vagyis a közepén van a jegybanki alapkamat. Turbulens időszakokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezen változtat: a sáv szélesedhet, aszimmetrikussá válhat, és egyéb kamateszközt is bevezethetnek átmenetileg, amely az alapkamat helyett betölti a tényleges jegybanki eszköz szerepét.

Ezen eszközök kamata mindig a kamatfolyosón belül található.

Tavaly ősszel a kamatfolyosót először azért szélesítették ki, mert nem az alapkamatot emelték meg (13 százalék), hanem bevezettek egy köztes betéti eszközt, melynek kamata hónapok óta 18 százalék, ez a tényleges jegybanki kamatszint. A folyosó teteje később azért került egész magasra (25 százalék), hogy a forint elleni short pozíciók igen drágák legyenek, hisz azokhoz ezen a szinten kell forintban hitelt felvenni és azt euróra váltani.

Már megáll a lábán a forint

A forint elleni pozíciók azonban már ritkábbak és fundamentálisan nincs is értelme ilyet nyitni, miután a magyar külkereskedelmi mérleg februárban már pozitív lett, így vélhetően a fizetési mérleg egyensúlya is helyreáll, így megszűnt az a nyomás, ami tavaly a forint zuhanását okozta. Ez lehetővé tette, hogy a kamatfolyosó tetejét a múlt héten erősen csökkentsék. Olyannyira, hogy

most már nincs is messze az effektív jegybanki eszköz 18 százalékától.

Ez azt jelenti, hogy ha érdemben tovább csökkentik a kamatfolyosó tetejét, akkor már ezt az eszközt is csökkenteni kell. Úgy tűnik, hogy ezt a piac egyre inkább reálisnak tartja, mivel az egyik legfontosabb mutató, a 10 éves állampapír hozama rövid idő alatt 8,75-ről 7,78 százalékra csökkent.

13 százalékig szabad az út

Az MNB alelnökének kommunikációjából is az érződik, hogy immár csak az alapkamat az, amelyhez egy darabig még nem akarnak nyúlni, az irányadó jegybanki betéti kamat már csökkenhet, és 500 bázispontos csökkenés után, vagyis amikor eléri az alapkamat 13 százalékos szintjét, meg is szűnhet, hisz az alapkamat visszakapja szerepét, onnantól újra az lesz a meghatározó jegybanki eszköz.

A folyamat sebessége vélhetően függ az időközben megjelenő inflációs adatoktól, ezen belül az lesz a döntő, hogy az előző hónaphoz képest mutatkozik-e már csökkenés, vagyis a trend kibontakozik-e már. Ha pedig sikerül elérni év végiéig az egyszámjegyű tartományt, vagyis a 10 százalék alatti inflációt, immár a jegybanki alapkamat csökkentése is megkezdődhet.

A magas forintkamatok kora nemrég kezdődött, és vélhetően hamar véget is fog érni.