A forint nagyot gyengült az elmúlt héten. Péntek esti árfolyamán 4,1 százalékot veszített a hét eleji kezdéshez képest a dollárral, 2,2 százalékot az euróval és 1,6 százalékot a svájci frankkal szemben. Hétfő reggel fél nyolckor az eurót 355,72 forinton jegyezték a péntek esti 355,93 forint után 0,06 százalékos forinterősödéssel. Az előző hetekben viszont a forint benézett a 350-es lélektani határ alá.
Kedden tartja júniusi kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, a testület egyúttal tárgyalja a legfrissebb Inflációs jelentést is. A jegybank vezetői korábban jelezték, hogy júniusban monetáris szigorítás várható; a Reuters hírügynökség elemzői konszenzusa szerint 25 bázisponttal emelhetik a kamatot.
Az alapkamat júniusi emelésének lehetőségét először a jegybank részéről Virág Barnabás, az MNB alelnöke vetette fel a Reutersnek adott nyilatkozatában még május közepén.
Matolcsy György jegybankelnök a Világgazdaság üzleti napilap konferenciáján később megerősítette: amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már júniusban sor kerülhet a kamatemelésre. Kiemelte: az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és "kötelezővé is teszi" az inflációs veszély.
Ezt követően Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja - múlt hétfőn - azt mondta a témában, hogy meg kell találni az egyensúlyt a monetáris szigorítással. Amennyiben túl lassan haladnak, növelnék az inflációs kockázatokat, amennyiben azonban túl gyorsan, az alááshatja a gazdasági növekedést - magyarázta. Szerinte érdemes lehet az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti különbséget megszüntetni. Kamatemelésekre - jegyezte meg - az inflációs jelentések megjelenésével egy időben kerülhet sor, negyedévente.
Legutóbbi, májusi ülésén a tanács nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és a kamatfolyosó sem változott. A monetáris tanács legutóbb tavaly júliusban változtatott az alapkamaton, akkor 15 bázisponttal csökkentette azt. Előtte júniusban szintén 15 bázisponttal mérsékelték a kamatot, amely 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon, előtte közel tíz éve, 2011 decemberében emelte meg az alapkamatot az MNB, akkor 6,75 százalékról 7 százalékra.
A legutóbbi ülésről kiadott jegyzőkönyvben a monetáris tanács hangsúlyozta: az infláció tartós emelkedésének elkerülése érdekében a monetáris tanács készen áll a monetáris feltételek szigorítására. Az értékelésben jelezték, hogy a júniusi inflációs jelentés előrejelzését kiemelt fontosságúnak tekintik.
Hogy az inflációs nyomást mennyire fékezheti meg a lépés többesélyes: jelenleg az árakra az alapanyagköltségek jelentős emelkedése és a szállítás drágulása is erős nyomást helyez.