A végrehajtási törvény tervezett módosítására Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az MTI megkeresésére úgy reagált: az árverésekbe való esetleges beavatkozásokkal vigyázni kell, az adminisztratívan megemelt kikiáltási ár időben akár jelentősen elhúzhatja az eljárást, a vevő megtalálását, ezalatt a késedelmi kamatok tovább növelik a tartozást.

A végrehajtási törvény módosításáról szóló javaslatot a KDNP a múlt héten nyújtotta be a parlamentnek. A kisebbik kormánypárt azt kezdeményezte, hogy az ingatlanok becsértékének, azaz kikiáltási árának 100 százaléka alatt ne lehessen a lakásokat elárverezni, és ha egy éven belül a lakást nem sikerül értékesíteni, akkor a becsült érték legfeljebb 80 százalékáig lehessen engedni az árból. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságában hétfőn elfogadott módosító javaslat értelmében ugyanakkor egy év sikertelen árverezés után is csupán a becsérték 90 százalékán lehetne elárverezni a végrehajtás alatt álló ingatlant. A felek közös megállapodása esetén azonban ettől a kikötéstől el lehetne térni, azaz meg lehetne alacsonyabb árban is egyezni. Az előterjesztésről várhatóan kedden szavaznak a képviselők.

Kapcsolódó

A Bankszövetség főtitkára kiemelte: a legkevésbé forgalomképes, lemaradó vidéki régiókban a kikiáltási árnak a kereslet fölé emelése az adósok fizetőképességének a helyreállítását akár el is lehetetlenítené, illetve pont ezekben a fejlesztésekre szoruló régiókban általánosan is visszafogó hatást gyakorolna a banki hitelezés számos formájára.

A lakossági jelzálogjog érvényesítésének korlátozása egyrészt emelheti a jelzáloghitelek kamatát, másrészt a fedezetlen, drágább hitelek felé tolja el a kölcsönnyújtást. Így végső soron az újonnan hitelt felvevők számára drágítja meg a hiteleket.

Kovács Levente szerint a valódi segítséget jelentő családvédelmi programokat, így például a Nemzeti Eszközkezelő (NET) tevékenységét egy időbeli elhúzódást okozó adminisztratív intézkedés háttérbe szorítaná. Megjegyezte, hogy a NET tevékenységének folytatásához legalább 25 ezer ingatlan megvásárlásához szükséges forrást mostanában kellene biztosítania az államnak.

A végrehajtási eljárások jelentős részét hagyományosan nem a pénzügyi intézmények, hanem egyéb szervezetek - például a közműszolgáltatók, az adóhivatal, a társasházak - indítják. Ezek az intézmények a saját gyakorlatuk, illetve jogszabályi kötelezettségeik miatt a bankszektornál kevésbé türelmesek, amikor végrehajtást kezdeményeznek, azaz gyakran elenyésző összegű, nem bankhitel eredetű tartozások vezetnek a lakóingatlanok kényszerű végrehajtás alá vonásához.

A Bankszövetség minden esetben és minden típusú tartozás esetén a folyamatos párbeszéd és a minden lehetséges módon felajánlott együttműködés híve; erre kéri minden tagját, valamint a végrehajtásokat kezdeményező egyéb szervezeteket is. Tapasztalataik szerint a banki ügyfelek döntő többsége nyitott az együttműködésre és a közösen kialakított megoldásra, ezért jelenthetett kibontakozást az adósok túlnyomó többsége számára a kormányzat és a bankok által felkínált lehetőségek széles skálája.

Már hosszú időszak tapasztalatai bizonyítják, hogy vannak adósok, akik nem a lehetőségeik híján nem teljesítenek. Az utóbbi években számos fennmaradó problémás esetben a bankok munkatársai gyakran azzal szembesülnek, hogy bizonyos ügyfelek fizetési készsége az idő múlásával végletesen meggyöngült, a kapcsolatfelvételt is elutasítják. Amennyiben a kötelezettségek semmilyen más módon nem hajthatók be, akkor a bankszektor is rákényszerül a végrehajtás kezdeményezésére.

Kovács Levente hangsúlyozta: fontos, hogy ilyenkor minden eszközzel és figyelemfelhívással azt támogatják, hogy az árverésekre a lehető legnagyobb nyilvánossággal, visszaélésektől mentesen kerüljön sor. Tapasztalataink szerint az átláthatósággal és a nyilvánossággal biztosítható az árveréseken a legmagasabb ár elérése - írja az MTI.