Úgy tűnik, nem azonos nyelven beszélnek a felelősségteljes munkáért tisztességes bért követelő orvosok és egészségügyi dolgozók, mint az ágazat szakmai irányítója, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkársága. A szakorvosoknak ígért 270 ezer forintos nettó minimálbér értelmezése meglehetősen eltérő a két csoportban.

Az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook csoport pénteken közleményben írta meg, becsapták őket, januári bérük februári kifizetésekor szembesültek vele, hogy nyoma sincs az államtitkárság által beígért pénzeknek. Az Emmi pénteken, amellett, hogy ismét mindenkit biztosított az egészségügyben dolgozók melletti elkötelezettségéről, kifejtette, hogyan is képzeli az emelést. Eszerint adott körbe tartozóknak, adott határidőig pályázni kell a 151 ezer forintos kiegészítésre, aki pedig erről lecsúszott, legközelebb márciusban pályázhat ismét.

Lovas András megismétli,  2015. december 21-én és 2016. január 4-én a minisztérium ígérete még így hangzott: "2016. januártól a szakorvosi minimálbér nettó 270 ezer forintra emelkedik".

Emberek életéről döntenek nap mint nap

Lovas András szerint azon orvosok tízezrei, akiknek a fenti ígéret szólt, nap mint nap döntések tucatjait hozzák meg és írják le hivatalosan. Ezen orvosi vélemények és leletek, melyeket minden esetben a saját aláírásukkal is ellátnak, hogy a későbbiek során számon kérhető legyen, emberek életéről szólnak. Ezért a munkáért a kollégák nem pályázható támogatást, hanem tisztességes fizetést szeretnének kapni, hiszen más közalkalmazottak sem ösztöndíjból élnek.

Kinek mit jelent a minimálbér?

Az ígéret átalakulását, mely szerint  "a frissen szakvizsgázott orvosok havonta 151 ezer forint plusztámogatásban részesülhetnek, a szakorvosi minimálbér így nettó 270 ezer forintra emelkedhet" a csoport egyik tagja úgy kommentálta, "a minimálbér egy adott munka elvégzéséért kifizetendő legkisebb bér, nem pedig az összes igénybe vehető juttatás sikeres megszerzésével elérhető maximum."

Tovább mélyül a krízis

Nem hagyta szó nélkül a minimálbérre szóló ígéret körüli vitát a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) sem. A szervezet megerősíti: azonnali, átfogó ágazati béremelés nélkül a ki nem mondott, de jelenleg is  érzékelhető egészségügyi krízis tovább mélyül.

A kialakult helyzet a betegek mindennapi ellátásában is súlyos problémát jelent, amit részben tükröznek Magyarország ismerten gyenge, sok esetben romló egészségügyi mutatói, melyekkel az EU sereghajtói közé tartozunk.

Miért nem béremelés az ösztöndíj?

Fontosnak tartják tisztázni, hogy a jelen kormány  megválasztása óta az egészségügyben alapbéremelés nem történt, az utolsó ezt célzó intézkedések 2013-ban léptek életbe. A kormány által béremelésnek kommunikált ösztöndíjrendszerek, ahogyan a megnevezésük is sugallja, nem számítanak valós béremelésnek - fogalmaz a ReSzaSz. Ezek az ösztöndíjak csak az orvosok egy szűk rétege számára érhetők el, pályázati úton, ötéves intervallumokra.

Ösztöndíj lévén megpályázásuk szigorú feltételekhez kötött, nem képezik az alapbér részét, nem számítanak bele sem az ügyeleti díjba, sem a nyugdíjalapba. Folyósítsuk akadozik, így még a jogosultak sem számíthatnak havi szinten erre a juttatásra. Mivel csupán korlátozott körben és korlátozott időre érhetők el, tovább növelik az ágazaton belül a bérfeszültséget, valós életpályát nem jelentenek.

Baj lesz

Az alapellátásnak juttatott többletforrások egyáltalán nem változtattak azon a jövőképen, miszerint 9 év múlva több mint 4 millió magyar állampolgárnak nem lesz a betegbiztonságot garantáló háziorvosi ellátása.

A ReSzaSz a szakdolgozók és a technikai dolgozók bérét is megalázóan alacsonynak, életpályájukat pedig tisztázatlannak tartja. Ismételten arra kérik a kormányt, hogy kezelje az egészségügyet nemzeti ügyként és 2016-ban folytassa a valós, teljes ágazatra kiterjedő alapbéremelést, amelynek első lépéseként a szakorvosi nettó minimálbér még idén érje el minden szakorvos  számára a kormány által korábban kommunikált 270 ezer forintot, illetve, hogy a szakdolgozók és technikai dolgozók bére 50 százalékkal emelkedjen.

Az átfogó bérrendezés elmaradása esetén a betegbiztonság és a munkabéke nem garantálható, az ebből fakadó következmények pedig nem az egészségügyi dolgozókat terhelik - hangsúlyozza a ReSzaSz.