Fontolják meg az olyan webáruházból való megrendelést a fogyasztók, ahol a beazonosíthatóság (székhely, e-mailcím vagy telefonszám, cégnév, ügyfélszolgálat elérhetősége stb.) nem egyértelmű - tanácsolja a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. Az internetes megrendelések előtt nagyon érdemes alaposan elolvasni a weboldalon feltüntetett részletes tájékoztatót illetve az ÁSZF-et, mert abban rögzíteni kell az elállási jog gyakorlásának részletes szabályait, a fizetési módokat, a szállításra vonatkozó időtartamot és annak költségeit.
Célszerű lehetőség szerint magyarországi vállalkozástól vásárolni, hiszen sokkal könnyebben lehet a vitát intézni hazai céggel, mintha ez az Európai Unió más tagállamában működő vagy azon kívüli országokban letelepedett vállalkozással.
Kapcsolódó
Nézzünk néhány alapkérdést!
Nem feltétlenül követelheti a fogyasztó a 60 ezer forintos terméket, ha elütés miatt vagy más okból 6000-ért hirdették a webáruház honlapján. De mégis mikor jár?
Ha egyértelműen megtörtént a megrendelés visszaigazolása és jóváhagyása elektronikus üzenetben, és ebből ki is derül a pontos termék, cikkszám, a vételár, a megrendelő neve, kiszállítás helye, tehát a megrendelés konkrét részletei, akkor akár megalapozott is lehet a fogyasztó igénye. Amennyiben viszont nem történt semmilyen visszaigazolás vagy csak egy egysoros, tájékoztató jellegű értesítés jött a megrendelés beérkezéséről, az önmagában még nem képez olyan kötelezettséget a webáruház számára, amely alapján a hirdetésben szereplő áron ki is kellene szállítania a terméket.
Internetes vásárláskor nem mindig illeti meg a fogyasztókat a tizennégy napos indokolás nélküli elállási lehetőség
Már sok fogyasztó tudja, hogy, hogy internetes vásárlásnál a fogyasztók meggondolhatják magukat a termék átvételétől számított tizennégy napon belül. Vannak viszont olyan termékek, amelyeket nem lehet minden további nélkül visszaküldeni. Érvényes ez azoknál az áruknál, amelyeket kifejezetten a fogyasztó utasítása alapján vagy kérésére állítottak elő, így például egy póló a vásárló által megadott egyedi felirattal.
Zárt csomagolású terméknél sincs indokolás nélküli elállási jog akkor, ha az egészségvédelmi vagy higiéniai okból felbontást követően már nem küldhető vissza. Adott esetben ilyen lehet például egy borotva is. Érdemes először ezért erről előre tájékozódni a webáruháznál. Sőt, például a lezárt csomagolású CD-, DVD-lemezeknél, így számítógépes játékoknál, szoftvereknél sincs lehetőségük a fogyasztóknak arra, hogy meggondolják magukat, ha a csomagolást már kibontották. Nem tartozik viszont ide az az eset, ha a fogyasztó például egy laptopot rendelt meg, amin előre telepített szoftver van vagy például ahhoz adtak még egy felbontatlan telepítőlemezes operációs rendszert. Ilyenkor ugyanis a megrendelés nem a CD-re, DVD-re, hanem magára a laptopra vonatkozott.
Ha meggondolta magát a fogyasztó, azt mindig írásban jelezze. Ilyenkor a fogyasztó saját költségén kell a terméket visszaküldeni, kivéve, ha ezt a webáruház nem vállalta önként
Sok vitás ügy származik abból, hogy a fogyasztó szóban, például telefonon él az indokolás nélküli elállási jogával. Holott vita esetén neki kell bizonyítania, hogy e nyilatkozatát a webáruháznak ténylegesen elküldte. Ezért mindig írásban, e-mailben vagy postai úton juttassuk el az elállási nyilatkozatot a cégnek.
Ebben pedig ne csak azt írjuk le, hogy például más terméket vártunk vagy az árucikk hibás és ezért panaszunk van, hanem kifejezetten a teljes átutalt összeget kérjük vissza annak okán, hogy meggondoltuk magunkat. Ha ugyanis a fogyasztó nem így teszi meg a nyilatkozatot, akkor azt hiheti a webáruház, hogy nem az indokolás nélküli elállási jogot szeretné érvényesíteni, hanem ehelyett csak garanciális panaszt tesz, és ezért kér csak kijavítást vagy kicserélést - a pénz visszafizetése helyett. Indokolás nélküli elállásnál ugyanis visszakérhető rögtön a pénz, garanciális probléma esetén viszont nem.
Visszautaláskor nem vonhat le a webáruház a korábban kifizetett pénzből "használati díjat" vagy bármilyen más címen egyéb összeget
Erre csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha kiderül, hogy a visszaküldés előtt a termék használhatóságának megállapításához szükséges mértéket meghaladóan használta a fogyasztó a terméket és emiatt csökkent annak az értéke. Azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél él a 14 napos meggondolási lehetőség, nem lehet elutasítani az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását amiatt, hogy például az eredeti csomagolást a fogyasztó felbontotta vagy az már nincsen meg.
Üzletben vásárlás előtt fontos tájékozódni a vállalkozás által biztosított akció pontos feltételeiről, szabályairól, időtartamáról, esetleg érdemes a helyszínen is kérdezni. Az ajándék vásárlásakor annak nyugtájára írassuk rá, hogy a kereskedő - arra az esetre, ha az nem hibás, viszont nem tetszik a megajándékozottnak - vállalja-e a cserét és meddig.
Milyen lehetőségei vannak a fogyasztónak, ha hibás a termék?
Előfordul, hogy már csak a karácsonyi ajándék kipróbálásakor derül ki a kapott árucikk hibája - például nem működik, vagy be sem kapcsol. Esetleg nem sokkal később megy tönkre. Ilyenkor különleges jogok illetik meg a fogyasztót, aki kérheti például a termék kijavítását, kicserélését is. Ha viszont az ajándék hibája mindössze annyi, hogy "nem tetszik", akkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, kicseréli-e azt vagy épp visszaadja-e annak vételárát, ahogy ez előzőekben írtuk.
Tudni kell, ha egy ajándékba kapott termékkel csak annyi a gond, hogy nem tetszik a megajándékozottnak - de lehet használni, illetve működik -, akkor jogi értelemben nem minősül hibásnak. Az úgynevezett szavatossági-jótállási jogok (a kijavítás, kicserélés, árleszállítás, vételár visszatérítése, vagy a mással való kijavíttatás költségének megtérítése) ugyanis csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek. Amennyiben a termék valóban hibás, lehet kérni, hogy azt javítsák ki, vagy cseréljék ki. Ha ezt nem vállalják, vagy nem tudják megtenni, akkor kérhető árleszállítás, visszakérhető a teljes vételár is, vagy pedig a termék javítás díját ki lehet fizettetni.
Két dologra is figyelni kell, amikor visszaviszünk egy hibás terméket a kereskedőhöz.
a) A vásárlást igazoló nyugta szükséges, mert csak ezzel lehet érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényt. A nyugtákat ezért célszer mindig megőrizni.
b) A másik a határidők kérdése.
Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az, könyv, ruha, vagy például elektronikai eszköz) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetőek a kereskedővel szemben jogok, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor a vállalkozásnak kell bizonyítani, hogy még hibátlan árucikket adott el.
Azaz csak akkor nem köteles teljesíteni igényünket, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka (például: nem rendeltetésszerű használat miatt) a vásárlást követően keletkezett. A vásárlástól számított hat hónap elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő másfél éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.
Kötelező jótállás - mit is jelent?
Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek, és a szőrméből készült ruhaneműk) a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett.
Ezt hívjuk "jótállásnak", amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a vállalkozást. Ezeknél a termékeknél is fontos azonban, hogy csak akkor vonatkozik rájuk ez, ha eladási áruk a 10 000, vagy például szőrméknél az 50 000 forintot meghaladta. Fontos változás, hogy ez a jövő évben megváltozik, de a még ebben az évben vásárolt termékekre a most ismertetett szabályokat kell alkalmazni jótállás érvényesítésekor.
Mit tegyenek a fogyasztók, ha gond adódik a termékkel?
Ha a fogyasztó jelzi (amit haladéktalanul, de legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül meg kell tennie) az eladónál, hogy a termék elromlott-tönkrement és ott azonnal nem oldódik meg a probléma, a cégnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját. Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg. Gyakori az is, hogy a vállalkozások vizsgálatra küldik el a terméket annak eldöntése érdekében, hogy a hiba oka a vásárlás előtt vagy utána következett be. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a termék hat hónapon belül ment tönkre (kötelező jótállás alá eső árucikk esetében egy éven belül), a cégek így teljesítik - vagy próbálják meg teljesíteni - azt a bizonyítási kötelezettségüket, amelyről már szó esett korábban.
72 órás szabály, 3 napvisszavétel, 3 munkanapos csere - mi az igazság?
os A fogyasztók körében máig él az a tévhit egy régebbi előírás miatt, hogy három napon (vagy hetvenkét órán) belül mindig vissza lehet vinni a terméket, még akkor is, ha az nem hibás. Ez a szabály nem érvényes már. Ugyanakkor jó tudni, hogy létezik az említett, tartós fogyasztási cikkek esetében a három munkanapos cserére vonatkozó rendelkezés. Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó tartós fogyasztási cikket vásárol, és az három munkanapon belül meghibásodik, úgy a kereskedő köteles rögtön kicserélni (kijavítás helyett) az adott terméket. Ez esetben pedig még arra sem hivatkozhat, hogy számára a kicserélés aránytalan többletköltséggel járna.