Szombaton szokásától eltérően, az operatív törzs nem közölte, hányan vannak kórházban, és hányan lélegeztető gépen. Karácsony a bejegyzésben a következő kérdések megválaszolását tartja fontosnak:
- Miért maradt ki ez az adat?
- Nagyon fontos lenne tudni, miért tűnt közel négyezer adat egyik napról a másikra a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjáról?
- Igaz-e a feltételezés, hogy az eltűnt adatok alapján már március elején nagyobb arányú lehetett a fertőzés?
- És vajon hol volt jelen a járvány?
Nagyon fontos lenne látni az adatokat olyan bontásban, hogy hány "lakossági" és hány intézményi, vagyis elsősorban kórházi fertőzést regisztráltak. Ezzel függ össze, hogy ha a kormány nem is, a magánszolgáltatók adtak adatokat a sajtónak. Ebből kiderül, hogy a megbízhatónak tekintett PCR-tesztekből mintegy 1800-at végeztek, ennek 0,3 százaléka lett pozitív.
Tudom, ez nem tekinthető reprezentatívnak, de tanulságosnak igen. Hiszen ez is azt a gyanút erősíti: a járvány elsősorban a kórházakban és a kórházakból fertőz - írja bejegyzésében Karácsony Gergely, aki szerint ha ez így van, akkor elképesztő felelőtlenség volt a fővárosi kormányhivatal részéről megtiltani, "felesleges költségnek" minősíteni a kórházból kikerülő betegek tesztelését.