Már több országban ismert a karbonsemlegességi mutató, amelynek az alkalmazását uniós szinten 2030-tól teszik majd kötelezővé. A MAKÉSZ Magyarországon önkéntes alapon vállalta a mutató idő előtti bevezetését.
Az intézkedés célja az emberek tájékoztatása, hogy tisztában legyenek vele, az általuk megrendelt ház mennyire felel meg jövőbeni elvárásaiknak.
A dokumentum arra is választ ad, hogy a kívánt épület részt vesz-e a klímavédelemben, például mennyi szén-dioxidot bocsát ki – közölte Kárpáti József az ÉVOSZ Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozatának (MAKÉSZ) elnöke.
Ezekre kell figyelni építkezéskor
Kárpáti József elmondta, a karbonsemlegességi mutató kiszámításánál figyelembe veszik egyebek mellett, hogy az épület az anyaga előállításánál mennyi szén-dioxidot kötött le, és mennyit bocsát ki működésénél. Az MTI szerint azt is belekalkulálják, ha az építőanyagot messzebbről kell a helyszínre szállítani.
A szén-dioxidot főként a növények kötik le, közülük nagyon jó építőanyag a fa és a kender is.
Európában az építőiparban főként a lucfenyő terjedt el. Lucfenyőből Magyarországon a klímaváltozás miatt már csak elenyésző mennyiség van, így Nyugat-Európából szerzik be a készházak szerkezetéhez szükséges fa anyagot, fűrész áru pedig Szlovákiából, Ukrajnából és Romániából érkezik.
Mivel a lucfenyő nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésre, ezért már az Európai Készházgyártók Szövetsége is szorgalmazza, hogy alternatív fafajokat használjanak fel az építőiparban.
A kendert az építőiparban Olaszországban, Németországban de már Magyarországon is használják.
A MAKÉSZ tagjai által alkalmazott technológiával felépített családi házak rezsije a fele vagy a harmada a hagyományosan épült házaknak, mert a felhasznált anyagoknak jó a hőszigetelési képessége.