A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Bár az idei normatívákat még nem határozták meg, annyi már most látszik, hogy a kormány a felsőoktatást fokozatosan önfenntartóvá formálná, ami alaposan átírhatja az eddigi kvótaszámítási gyakorlatot. A rendszer újrafogalmazása, illetve az ezzel együtt járó elvonás azonban rendkívül gazdaságtalanul történik, ami egyes, már az idei felvételi eljárás után is láthatóan kevésbé preferált szakok és karok bezárását okozhatja − mondta lapunknak Antal János, a Magánfőiskolák Egyesületének elnöke.

Kapcsolódó

Az államilag támogatott helyek elosztásának drasztikus átszabásával, illetve számának csökkentésével legalább egyharmaddal csökkenhet az állami támogatás a következő évben. Ráadásul a jelek szerint amíg korábban a képzési normatíva formájában kaptak többet a felsőoktatási intézmények, a hangsúly elsősorban a fenntartói normatíva felé tolódik, ami gazdaságtalan megoldásokhoz vezet − tette hozzá a szakember. A preferált (például a műszaki, informatikai, természettudományi, művészetközvetítési) képzési területek többsége esetében ugyanis a fenntartási, működési kiadások sokkal jelentősebbek, mint például a "gyakorlatilag lenullázott" gazdaságtudományi és társadalomtudományi képzési területeknél.

Még nem ismert, mi alapján rendezik át a támogatásokat

Az Eduline információja szerint 2011-ben a felsőoktatási intézmények támogatására 160,37 milliárd forintot, a Nemzeti Tehetségprogramra 1,318 milliárd forintot, a kis iskolák támogatására a fejezeti előirányzatok között 100 millió forintot, a határon túli oktatási feladatokra pedig 692,1 millió forintot irányoztak elő. Ám a Széll Kálmán tervben az államilag támogatott helyek redukálásával idén a támogatás több tíz milliárddal csökkenhet, egyes szakértők szerint akár 25 milliárd forinttal is − a zárolt, szintén 20 milliárd körüli összeg sorsa pedig egyelőre bizonytalan. A 2011-es évet bázisul véve 2012-ben minimum 70 százalékkal csökkenhet a felsőoktatás állami támogatása, jövőre pedig 50 százalékkal.

A helyzetet tovább rontja az is, hogy szakértők szerint a támogatások átrendeződésének elve még nincs kidolgozva (legalábbis nem nyilvános), minden bizonnyal ezért is fedi homály az idei számokat. Antal szerint a kormány célja könnyebben megvalósítható lenne a világ számos helyén jól működő gyakorlat itthoni átültetésével.

Ezekben az országokban ugyanis az alapképzések első féléve ingyenes, a jelentkező és felvett hallgatók az első szemeszter utáni vizsgaidőszakban tehetnek tanúbizonyságot tudásukról, ami a legszigorúbb, ám ésszerű szűrőként működik. Vagyis szerencsésebb lenne az erősen vitatható közoktatási teljesítmények helyett a felsőoktatás minőségi követelményeinek az érvényesítése. Mindez sokkal inkább igazságosabbá tehetné az állam által támogatott ösztöndíjak odaítélését, illetve a kivetett önköltség  (leánykori nevén: tandíj) összegének meghatározását.