"A fertőzés ellen Magyarországon használt vakcinák 69 és 88 százalék között megvédték az embereket" - jelentette ki Kásler Miklós az adatok alapján, jelezve, hogy a halálozás megelőzésében még magasabb hatékonyságot mértek. Mindegyik vakcina átlagosan 88 és 98 százalék közötti mértékben megelőzte a betegség súlyossá válását, illetve a betegek elvesztését.

Vakcinációval kb. 9500 emberi életet lehetett megmenteni ebben az időszakban és az érintetteknek majdnem a felét a két keleti vakcina beadása mentette meg - állította Kásler Miklós az Emmi közleménye szerint. 

A miniszter a vakcinák által kiváltott immunválasz kapcsán arról beszélt, hogy a májusban kezdeményezett magyar kutatás alapján el lehet mondani, hogy mindegyik vakcina esetében a sejtes immunitás is és a humorális immunitás is, tehát az ellenanyag szintnövekedés is kimutatható.

A két komponens egymással bizonyos mértékig korrelál, de nem felel meg az egyik a másiknak, a kettőt együttesen kell értelmezni – hangsúlyozta az orvos-miniszter.

Az ellenanyagszint paraméterei vagy a celluláris immunitás adatai önmagukban nem bizonyítják a védettséget. Egy korábbi – a tárcától független - hosszú kampányban bizonyos ellenanyag méréseket végeztek.

Kásler Miklós szerint kijelenthető, hogy az oltások után az ellenanyag szintje növekszik, vakcinánként különböző mértékben. Jellemző, hogy elsősorban az mRNS alapú vakcináknál, tehát a Pfizer és Moderna estében az ellenanyagszint emelkedése gyors, viszont gyors a csökkenése is.

Ezzel szemben a vektor alapú vakcinák, tehát az Astrazeneca, Szputnyik és a Sinopharm esetében ez az emelkedés hosszabb időn keresztül tart. A miniszter azt is megjegyezte, hogy az Astrazeneca második oltása után az ellenanyag szint csökken, amiből az következik, hogy az Astrazeneca-val további oltásokat elvégezni nem célszerű.

Az EMMI tárcavezetője azt állította a közleményben, hogy a Sinopharm vakcinával történt átoltás szélesebb spektrumú védelmet biztosít, mint az összes többi vakcina. (Érdekesség, hogy Szerbiában a kórházi adatok épp azt mutatták, hogy a legtöbb oltott fertőzött és a beteségben elhunyt személy a Sinopharm készítményét kapta, erről részletesen itt olvashat.)

A teljes immunitás vizsgálata során bebizonyosodott az, hogy minden életkorcsoportban jelentősen csökken az idő múlásával az immunválasz, ezért fontos a harmadik oltás felvétele. A krónikus betegségekben szenvedők koronavírus kitettsége kapcsán az eredmények alapján a koronavírus fertőzés halálozására elsősorban a cukorbetegség jelent rendkívüli rizikót.

Magyarországon az emberek 8 százaléka szenved cukorbetegségben, ugyanakkor az elhalálozottak harminchárom százaléka volt cukorbeteg – részletezte a miniszter.

De nemcsak cukorbetegek, hanem más a krónikus betegségekben szenvedők, – a krónikus tüdőbetegeket vagy szív dekompenzáltak is – kitettebbek a koronavírus fertőzésnek.

Ezért nagyon lényeges az, hogy 2018-ban a magyar kormány elfogadta az öt nemzeti egészségügyi programot, ami pontosan ezeknek a betegségcsoportoknak a komplex prevencióját, diagnosztikáját, terápiáját, kutatási lehetőségeit és oktatását tűzték napirendre – emelte ki a miniszter.

A hatodik nemzeti program, a Nemzeti Infektológiai Program éppen azért jött létre, hogy ha ismétlődnek a bakteriális vagy vírusfertőzések - akár pandémia formájában - arra is megfelelően fel legyen készülve az ország.