Az elnöki döntés júniusban született meg, de azzal a feltétellel, hogy végrehajtása előtt Trumpnak még egyszer jóvá kell hagynia azt. A nevük elhallgatását kérő kormányzati források szerint Trump a döntést azt követően hozta meg, hogy júniusban Irán lelőtt egy amerikai drónt - idézi az MTI a televíziót.
John Bolton, az akkori nemzetbiztonsági tanácsadó azonnali válaszcsapásra és Szulejmáni megölésére sürgette a Fehér Házat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szintén azt szorgalmazta, hogy Trump adjon felhatalmazást Szulejmáni likvidálására.
Trump elfogadta a felvetést, de a cselekvést feltételhez kötötte: ehhez Iránnak át kellett lépnie egy határt, vagyis csak akkor lehetett szó akcióról, ha "Irán amerikai életeket követelő csapást mér" - közölte az NBC.
Az értesüléseket sem a Fehér Ház, sem a Nemzetbiztonsági Tanács nem kívánta kommentálni.
A televízió emlékeztetett arra, hogy az amerikai hírszerzés évek óta szorosan követte Szulejmánit. Hivatalba lépése után Donald Trumpot Mike Pompeo - aki akkor a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője volt - arra sürgette, hogy lépjen el agresszívabban Szulejmáni ellen. Pompeo hírszerzési jelentéseket mutatott az elnöknek a Szulejmáni által jelentett komoly fenyegetésekről.
Kászim Szulejmáni megölésének terve először 2017-ben fogalmazódott meg, amikor Herbert McMaster volt a nemzetbiztonsági tanácsadó, de 2018 áprilisában, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóvá történő kinevezése után került szóba komolyabban is.
Bolton már évekkel korábban az iráni rendszerváltoztatás szorgalmazója volt az amerikai politikai életben. Az ő ösztökélésére is minősítette George W. Bush elnök 2007-ben külföldi terrorszervezetté az al-Kudsz csoportot, majd 2018 áprilisában Bolton már nemzetbiztonsági tanácsadóként segédkezett abban, hogy az amerikai kormányzat az iráni Forradalmi Gárda egészét terroristának minősítse.
A Fehér Ház tisztségviselői akkor visszautasították annak kommentálását, hogy ez vajon a Forradalmi Gárda vezetőinek esetleges likvidálására utaló szándékot is jelenti-e.