A hivatal második alkalommal kiadott beszámolója szerint a KÁT-ba értékesített villamosenergia-mennyisége is jelentősen, 33 százalékkal emelkedett, 2216 gigawattóráról (GWh) 2938 GWh-ra ugrott. A KÁT rendszerbe értékesítő termelőknek juttatott fajlagos - azaz támogatott mennyiségre vetített - támogatás az elmúlt két év csökkenő tendenciája után 2019-ben enyhén, 3 százalékkal nőtt kilowattóránként 16,6 forintra.
A növekedés elsősorban az átvételi árak emelkedésének - inflációkövető indexálásának - tudható be. A fajlagos támogatást alakító másik fő tényező, a villamos energia piaci ára az előző évek növekedését követően 2019-ben lényegében változatlan maradt - írják a közleményben.
A prémium rendszerben a termelők maguk értékesítik a megtermelt villamos energiát, mely ösztönzőleg hat a piaci árjelzések figyelembevételére is. A piaci ár feletti prémiummal támogatott villamos energia mennyisége a biomassza alapú termelés visszaesése miatt 2019-ben csökkent 33,24 százalékkal, 653 GWh-ról 436 GWh-ra. Az első zöld prémiumra jogosult naperőművek 2019-ben megkezdték a termelést - közölték.
A kötelező átvételi és prémium támogatási rendszer működtetésének a kötelezően átvett villamos energia értékesítését követően fennmaradó, termelők által nem fedezett költségeit az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult - főként ipari - villamosenergia-fogyasztók fizetik meg az általuk vásárolt villamos energia mennyisége alapján. Ez az úgynevezett KÁT és prémium pénzeszköz, ami a villamos energia piaci árának jelentős növekedése miatt számottevően csökkent 2017-ben és 2018-ban, azonban 2019-ben a piaci ár növekedése nem folytatódott, ezzel egyidejűleg a támogatott termelés jelentősen nőtt. Így a KÁT és prémium pénzeszközök összesített mértéke a kilowattóránkénti 1,72 forintról 26 százalékkal 2,16 forintra nőtt 2019-ben.
A kötelező átvételi és prémium támogatási rendszerek 2019. évi alakulásáról szóló beszámoló a MEKH honlapján olvasható - tájékoztatott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.