Idén a NAV kiemelten ellenőrzi a katás (kisadózó vállalkozók tételes adója) szerződéseket. Nem véletlen az adóhatóság szigora; ezek a vállalkozók egy munkavállalóhoz képest jóval kevesebb adót fizetnek, az elérhető adóelőnyük hatalmas. Milyen kockázatokkal kell szembenézni és hogyan készüljenek az ellenőrzésekre azok, akik KATA-s vállalkozóval állnak szerződésben?

A visszaélések csökkentése érdekében a kata szabályai között van egy szigorú vélelem. Ez a sajátságos jogi eszköz azt a célt szolgálja, hogy a jogszabályban rögzített feltételek teljesülésekor egy bizonyos következtetést le lehet vonni anélkül, hogy a következtetés valóságát bizonyítani kellene. A vélelem rendszerint "megdönthető", de az ellenkezőt bizonyítania annak kell, aki valamilyen tényt állít.

Kapcsolódó

Ennél az adónemnél a vélelem úgy szól, hogy ha egy cégnek egy katás vállalkozó egy évben több mint egymillió forint nettó összeget számlázott, akkor az a vállalkozó munkaviszonyban állt a céggel. Ebben az esetben tehát nem a NAV-nak kell bizonyítania, hogy ez valójában munkaviszony volt, hanem a számlabefogadó cégnek azt, hogy nem az volt.

A színlelt munkaviszonyra vonatkozó vélelmezést a törvény szerint úgy lehet megdönteni, ha az előírt hét feltételből legalább kettőt teljesül*. Részben a szerződés, illetve a valós események határozzák meg, hogy a feltételek teljesültek-e.

Kérdés azonban, hogy van-e helye a vélelem megdöntésének akkor, ha nem teljesül a feltételek közül legalább kettő. A törvény szerint a vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy más módon a vélelem nem dönthető meg. Ugyanakkor az általános adózási alapelvek megkövetelik, hogy a jogviszonyokat a valós gazdasági tartalmuk szerint vizsgáljuk. Elképzelhető olyan eset, amikor a feltételek közül nem teljesül kettő, mégis teljesen nyilvánvaló, hogy nem beszélhetünk munkaviszonyról. Nem világos és nincs erre vonatkozóan semmilyen adóhatósági útmutató vagy bírósági döntés, hogy ilyenkor mi a helyzet - állapította meg Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.

Erre készüljenek az érintettek

A NAV statisztikái szerint évente mintegy 15 ezer katás vállalkozást ellenőriznek. Ez várhatóan emelkedni fog 2020-ban. Bár erre a NAV nem adott tájékoztatást, de az ellenőrzés sokkal hatékonyabb, ha nem az egyes vállalkozókat ellenőrzik, hanem azokat a cégeket, amelyek befogadták a katás vállalkozók számláit. A Niveus Consulting Group szakértője szerint különösen célkeresztbe kerülhetnek azok a cégek, amelyek nagy számban jelentettek egymillió forint feletti összegben ilyen alvállalkozókat.

Ha pedig a NAV az ellenőrzés során a katás szerződést átminősíti munkaviszonnyá, azzal senki sem jár jól, de leginkább a számlát befogadó cég izgulhat. A katás vállalkozó esetében a NAV úgy fogja tekinteni, hogy az általa (áfa nélkül) kiszámlázott összeg a bruttó bére volt, ennek terhére kell be kell fizetnie a 15 százalék szja-t és a 18,5 százalék munkavállalói járulékot, a büntetése pedig mindössze annyi lesz, hogy ezt a már megfizetett havi 50 ezer forint kata-díjon felül kell befizetni, azt nem lehet beszámítani.

A katás vállalkozóktól számlát befogadó cégeknek viszont sokkal rosszabb a helyzetük. Őket terheli ugyanis a szociális hozzájárulási adó (szocho) és a szakképzési hozzájárulás (évtől függően legalább 19 százalék összesen) és az összes meg nem fizetett adóra eső bírság. Utóbbi a be nem fizetett adó 50 százaléka, de súlyosabb esetben, ha a NAV szándékosságot állapít meg, az adó 200 százaléka is lehet. Így egy olyan cégnek, amely havi ötmillió forint összegben fogad be katás számlákat, annak havi szinten legalább kétmillió, rosszabb esetben ötmillió forint befizetésével kell számolnia. Ez az összeg úgy jön ki, hogy mintegy 1 millió forint a szocho és a szakképzési hozzájárulás, valamint az összes meg nem fizetett adó (mintegy 2 millió forint) - után fizetendő 50 százalék vagy 200 százalék bírság.

Ezzel is készüljön!

Adóellenőrzésre leginkább azzal készülhet fel, ha tudja bizonyítani, hogy a jogviszony ténylegesen nem munkaviszony és a szerződések rendben vannak. Ha nincs szerződés, vagy az nem a valóságot tükrözi, akkor előfordulhat, hogy annak ellenére nem tudja bizonyítani legalább két "megdöntési" feltétel teljesülését, hogy azok valójában teljesülnek. Egy adóeljárásban ugyanis a NAV is elsősorban az okirati bizonyítékokra támaszkodhat.

Mivel a vélelem megdöntése a cég feladata, ezért ezeket az iratokat, bizonyítékokat célszerű a szerződéssel együtt rendszerezve őrizni, hogy egy esetleges adóellenőrzéskor könnyen át lehessen adni a revizornak. Ez azért is fontos, mert az új eljárási szabályok miatt lerövidültek az ellenőrzések.

Az iratok mellett fontos szerepet játszhatnak az érintettek által tett nyilatkozatok, mivel ott mindenkit igazmondási kötelezettség terhel, éppen ezért ügyelni kell rá, hogy pontosan azt mondja, ami történt. Ezt enyhíti az, hogy az ellenőrzés alá vont cég vagy vállalkozó nem köteles nyilatkozatot tenni. Ha viszont mást ellenőriznek, például az üzleti partnerünket, akkor nem tagadhatja meg a vallomástételt, mindenképpen el kell mondani, amit az ügyről tud.

Ezek a "megdöntési" feltételek a katás adózás kapcsán:

  • a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  • a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem olyan személytől szerezte, akitől az év során 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett;
  • az a személy, akitől a bevételt szerzett, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára;
  • a tevékenység végzésének a helye a kisadózó birtokában áll;
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megbízó bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg;
  • a kisadózó nem állt 36 órát meghaladó munkaviszonyban vagy főállású vállalkozásban a meghbízónál.