Egyre nehezebben tudják megtartani a szakembereket a vidéki polgármesteri hivatalok, s az utóbbi nyolc év kormányzati intézkedései azt mutatják, hogy a Fidesz tudatosan törekedett a helyi "népképviseleti demokrácia" leépítésére - fogalmazott egy ötszáz fős észak-magyarországi kistelepülés polgármestere a Népszavának nyilatkozva.

A települési közigazgatásban dolgozók bérét 2010 óta befagyasztották, miközben a kormányhivatalokban tavaly is emelkedett a fizetés, ugyanazzal a végzettséggel és beosztással az utóbbi helyen 50 százalékkal több pénzt vihet haza egy szakember.

Kapcsolódó

Egy államigazgatási főiskolával harminc éve szabolcsi szülőfalujában dolgozó ügyintéző elmondta: bruttó 280 ezer forintot keres, ha ugyanezt a munkát a kormányhivatalban végezné akkor 120-150 ezer forinttal kapna többet. Azért marad mégis, mert családjáról, helyben élő idős szüleiről gondoskodik, ráadásul a városban kapható magasabb bér jelentős részét albérletre kellene fordítania.

A kilencezer fős Hajdúdorogon két éve 30 százalékkal emelték meg a hivatali dolgozók bérét, máskülönben nemigen tudtak volna lépést tartani akár csak a közalkalmazottak fizetésével. - Előállt az a helyzet, hogy egy óvónő majdnem többet keresett, mint a város jegyzője, és ezen muszáj volt változtatni - mondta Csige Tamás, a város polgármestere.

Az a baj, hogy az illetékesek nem veszik észre, hogy a kisebb falvakban már csak a hivatal maradt, mint a helyi értelmiség gyűjtőhelye - mondta egy másik falu polgármestere. Megszűntek az iskolák, bezártak a könyvtárak, nincs orvos. Ha záros határidőn belül nem változik a helyzet a körjegyzőségeken, elmennek a szakemberek, akiket nem lehet közmunkásokkal helyettesíteni, és akkor tényleg le lehet kapcsolni a villanyt: a vidéki-kisfalusi Magyarországnak befellegzett.

A fotó forrása: Pixabay