Tavaly ősszel jelentek meg hírek arról, hogy a francia Bourgogne Gastronomie cég 4,6 milliárd forintnyi eximbankos állami hitelből csigafeldolgozót nyit Kisvárdán. Maga Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter beszélt arról, hogy nagy lehetőségek vannak a magyar éticsiga-szektorban - ez alapján érthető is volt, hogy a 2018 nyarára elkészülő üzemben 300 munkahelyet teremtettek volna.

De az elmúlt években gyakorlatilag behalt a piac. Köszönhetően nagyrészt annak, hogy az állam képtelen volt rendezni a jogszabályi környezetet, arra egészen 2015 végéig várni kellett. A két éve hatályos új törvényekben ugyan egyszerűsödött a vadon gyűjtött gyógy- és fűszernövények, a vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint az éticsiga értékesítése, csökkentek az adminisztrációs terhek és az gyűjtésre kirótt adó - de már nincs, aki szüreteljen.

Kapcsolódó

Sokára lett meg, sok volt a panasz

Az idei katasztrofálisan rossz év. Máskor ilyenkor 2000 tonna csiga össze szokott gyűlni, idén alig néhány tonnát adtak le - mondta el Pacs István, az Éticsiga Terméktanács elnöke a Napi.hu megkeresésére. Arra, hogy miért rossz a helyzet, azt a magyarázatot adta, hogy egyszerűen nincs már, aki gyűjtsön.

Elment a kedvük. Rengeteg molesztálást kaptak a rendőröktől korábban, amíg nem volt meg az új törvény - ismertette a korábbi helyzetet, amikor sokakat megfogtak, akik csigát gyűjtöttek. Korábban ugyanis nehézkes volt a gyűjtés, mivel az éticsiga védett állat, csak korlátozottan lehet gyűjteni és kereskedelmi forgalomba hozni. Összesen 2000 tonna volt az engedélyezett gyűjtési mennyiség az országban, azt pedig kvótarendszerben osztották szét az április 1. és június 15. közötti időszakra. A rendőrök pedig ellenőrizték, hogy ki gyűjthet, mennyit, és mekkorák a csigaházak. A szigorú bánásmódnak lett meg most a gyümölcse.

Pacs azt is elmondta, hogy ha nem jön óriási fordulat, egy-két éven belül vége lehet a hazai éticsiga-ágazatnak. De már az idei év is olyan, mintha nem működnének. Elvileg nagyjából 350 átvevőhely működik az országban, de alig néhány üzemel ténylegesen - tette hozzá lapunknak a szakember.

A nincstelenek sportja volt

Az éticsiga gyűjtéséből önmagában nagyon nehéz meggazdagodni. Ebben nemcsak annak van szerepe, hogy a szezon alig azt a két és fél hónapos időszakot öleli fel, amikor tavasszal már előjöttek az állatok és még nem kezdtek el szaporodni. Hanem az egyik legalacsonyabb áron átvett gyűjthető élőlény: 100-150 forint között mozog az ára kilónként. De nem is mindegyik állat felel meg az előírásoknak: csak 30 milliméter vagy annál nagyobb házátmérőjű éticsiga vehető át.

A helyzet régen sem volt sokkal jobb: Békésben nagy múltja van a csigaszedésnek, már az 1960-as években is sokan foglalkoztak vele. Akkor 2,5-3 forintot adtak egy kilogrammért, ez akkor egy kiló kenyér árának felelt meg. Nem is meglepő, hogy az elmúlt évtizedben és korábban is inkább a szegények egészítették ki ezzel a bevételüket. De a jelenlegi, 300-400 forint közötti kenyéráraknál látszik, hogy az infláció nem jelent meg az átvételi árakban. Már-már meg sem éri a vesződséget.

Csaknem 20 éve nem változott az ára. Emiatt sokan feladták - számolt be a Napi.hu-nak a Sághegy Kft. ügyvezetője, Kovács Miklós, aki megerősítette, hogy az idén alig gyűjtöttek csigákat.

A cég azt sem tartja kizártnak, hogy a jövőben felfüggesztik az éticsiga felvásárlását. Maradnak inkább főtevékenységi körüknél, a méz átvételnél.

A csiga lehetne a gasztroforradalom új sztárja

Sokan leginkább a francia konyhával kötik össze a csigafogyasztást, pedig valójában egyidős az emberiséggel: már az ősemberek is falták. A középkorban pedig bevett szokás volt, hogy az ínségesebb időkben megették ezeket az állatokat. Érdekes váltás, hogy napjainkban - dacára az alacsony felvásárlási áraknak - kifejezetten előkelő étel.

Az előfőzött, fagyasztott csigákat több magyar áruházláncban lehet venni. Egy kilogramm feldolgozott állat ára nagyjából 6-7 ezer forint. Éttermekben viszont ez általában egy 15-20 dekás adag ára.

Valójában senkit sem kellene, hogy a magas ár visszatartson: bárki szabadon gyűjthet csigát a saját kertjében. Egy fogás elkészítéséhez pedig nem is kell néhány példánynál több. Meglepő is, hogy az egészségtudatos táplálkozás jelenlegi aranykorában egyelőre nem nőtt meg az érdeklődés iránta: fehérjetartalma 16, zsírtartalma pedig csak 1 százalék körüli. A világ két legnagyobb csigafogyasztó területén, Franciaországban és Olaszországban a koleszterinbetegeknek is ajánlják. Ott a legfrissebb, 2015-ös adatok szerint 38 ezer tonnát esznek belőle.

A magyarországi csigáknak azonban jó hír lehet, hogy a piac bedőlésével valószínűleg itthon teljesen abbamarad a gyűjtésük.

A fotó forrása: Pexels.com/Daniyal Ghanavati.