A madocsaiak a referendumon két kérdésre válaszolhatnak. Az egyik úgy szól: "Támogatja-e Ön, hogy Madocsa Község közigazgatási területén homok- és kavicsbánya létesüljön?". A másik kérdés az önkormányzatra vonatkozik: "Akarja-e Ön, hogy Madocsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településrendezési tervében tilalmazza a kavics- és homokbányászatot érintő külszíni bányatelek nyitását illetve fektetését Madocsa közigazgatási területén?"

A csaknem 2000 lakosú településen a kezdeményezést az 1578 választásra jogosult közül 1140-en támogatták aláírásukkal - mondta Orbán Zsuzsanna jegyző az MTI-nek.

Kapcsolódó

A képviselő-testület tavaly augusztus 10-én támogatta azt, hogy a rendezési tervet a bánya nyitása érdekében módosítsák, majd, a lakosság véleményét jobban megismerve, szeptember 4-én visszavonták a határozatot. Így nem is indult el a bányatelekké nyilvánítás, és az önkormányzatnak nem is szándékszik módosítani a rendezési tervet - ismertette a helyzetet Gelencsérné Tolnai Klára, a község független polgármestere.

Több érv felmerült a bányanyitás ellen; veszélyeztetheti a madocsai vízbázist, a település közelében lévő régészeti lelőhelyet, ráadásul az árvízvédelmi töltéstől háromszáz méterre tervezték a bánya nyitását, ami árvíz esetén adhat okot aggodalomra - mondta a polgármester. A hátrányok között említette, hogy a területen több mint 20 aranykorona értékű szántók vannak, valamint azt, hogy naponta száz teherautó szállítaná a kavicsot a bányától.

A község honlapján közzétett környezetvédelmi hatástanulmány szerint a 139 hektáros kutatási területen 40 hektáron nyílna meg a bánya, ahonnan évi egymillió tonna kavicsot termelnének ki, a működés tervezett ideje pedig 42 év. A tanulmány szerint a tervezett bánya területén nincs régészeti lelőhely, a tevékenységnek a levegőminőségre gyakorolt hatása nem számottevő, csekély talajvízveszteséget okoz, a zajvédelem miatt ugyanakkor csak elkerülő úton tartják elképzelhetőnek a szállítást.

"Az eredeti tervek szerint a kitermelt kavicsot elkerülő utakon szállították volna el a bányatelekről, de a bányanyitás csak akkor érdekli a céget, ha a vízi szállítást meg lehet valósítani. Ennek lehetőségét már vizsgálják. A bányának az árvízvédelmi szabályok szerint a töltés lábától legalább 110 méterre kell lennie, a tervek szerint ez a távolság itt 200 méter. A vízügyi igazgatóság kérésére újabb talajmechanikai vizsgálatot is végeznek, amely a töltés alatti esetleges szivárgásokra vonatkozik - mondta el Vass Péter, a Bet-Bau Kft. ügyvezető igazgatója.

Megjegyezte azt is, hogy a paksi atomerőmű bővítéséhez vízi úton sokkal környezetkímélőbb Madocsáról alapanyagot szállítani, mint távolabb működő bányákból közúton.

Ha a népszavazáson a madocsaiak elutasítják a beruházást, akkor ők nem nyitnak kavicsbányát a község határában, és más, a településnek forrást jelentő beruházást sem terveznek ide.

A fotó forrása: Pixabay.