Sokszor hiába mondja a kéményseprő, vagy a gázszerelő, hogy egy készülék, kémény életveszélyes, a tulajdonosok fittyet hánynak a cserére, inkább a régi állapotokat tartják fenn, és "tákolgatják" - házilag is - a gázkazánokat, kezdi cikkét a fűtésszezon eleji veszélyekről a VGF Szaklap, amely szerint idén már 1600 életveszélyes kéményt találtak a katasztrófavédelem munkatársai, a kéményseprők.

Bár az nehezen kivédhető, hogy sok tulajdonos egyáltalán nem akar foglalkozni gázkészüléke állapotával, van egy újkeletű probléma, ami hasonlóan életveszélyes helyzeteket teremthet, de könnyebben kivédhető: egyre több a feketéző, kókler, aki kihasználja, hogy az ügyfelek nem járatosak a berendezések működésében. Ők úgy tesznek, mintha elvégezték volna a karbantartást, 20-30 ezer forintos munkadíjat számítanak fel, de valódi tisztítást, javítást nem eszközölnek.

Kapcsolódó

A VGF szerint egy szerelő a kazán állapotát már olyan tényezőkből megtudja mondani, minthogy milyen az égőrózsa állapota, például ha alatta égési nyomok láthatók, az árulkodó, hogy probléma van a készülékkel. De ilyen lehet a hőcserélő vagy a szivattyú motorjának a hangja. Sokszor viszont kívülről láthatatlan a probléma: ha a készülékek belseje ledugult, mert nem volt szűrő, iszapleválasztó a rendszerben, akkor azt csak a szétszedés után állapíthatja meg a szerelő.

Máskor a tulajdonosok maguk idézik elő a bajt: a légbevezető nyílásokat sokszor eltömítik a szakemberek szerint. A kémények esetében pedig az lehet a probléma, hogy az őrláng nélküli készülékek esetén "leülhet a kémény".

A gázkazán tisztítása nem azt jelenti, hogy végigporszívózzuk, letisztítjuk a készülékházat. A kazánt szét kell szedni, az égőt ki kell mosni, a protokollnak megfelelően alaposan át kell vizsgálni, és az alkatrészeket meg kell tisztítani. A legtöbb esetben műszeres ellenőrzésre is szükség lehet - figyelmeztet a portál.