A kancellár felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést. Felel továbbá a szükséges gazdálkodási, valamint a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért. Ennek keretében egyetértési jogot gyakorol a rektornak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele.

A kancellár a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló forrásai felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy az intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa.

A kancellár gyakorolja az intézmény részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott kivétellel munkáltatói jogot gyakorol a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott alkalmazottak felett, és gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról. Feladata, hogy gondoskodjon a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról.

Együttműködési kötelezettsége van a rektorral, és a fenntartó előzetes egyetértésével bízza meg a belső ellenőrzési vezetőt és vonja vissza a vezetői megbízását. A kancellár felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. A pályázati feltételek között van egyebek között a főiskolai végzettség, vagyonnyilatkozati eljárás lefolytatása, magyar állampolgárság, cselekvőképesség, és a büntetlen előélet. Szükséges még felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban szerzett hároméves vezetői gyakorlat.

A pályázatok a www.kozigallas.gov.hu oldalon elérhetők. A kancellári megbízások 2014. szeptember 1-től 2017. augusztus 31-ig szólnak.
Az államtitkárság korábbi közleményében hangsúlyozta: a kancellári-rendszer bevezetésének célja, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodása felelősebb és átláthatóbb legyen.

Ellenzéki pártok ugyanakkor bírálták a kancellári rendszer bevezetését. Az MSZP, a DK, az Együtt-PM és a Jobbik is a felsőoktatási intézmények önállóságának csorbítását látja a rendszerben, utóbbi az Alkotmánybírósághoz fordulna, és ehhez a más frakciók támogatását kérte. A Magyar Rektori Konferencia elnöksége szerint kockázatot jelent a felsőoktatási intézményekben a kettős vezetés.