A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint augusztusban 1,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 4,5 százalékkal emelkedett a kibocsátás. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás augusztusban tizenkét havi rekordot döntött, 3,8 százalékkal nőtt. Erőteljes volt a növekedés az elektronikai iparban, a járműgyártásban viszont az előző havihoz (6,4 százalék) hasonló mértékben visszaesett a termelés.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában üdvözölte, hogy a szerdán publikált kedvező kiskereskedelmi index után újabb jó adat érkezett a harmadik negyedévről. Az ipari kibocsátás előző hónaphoz mért augusztusi növekedése amellett, hogy az idei év legerősebb havi adata, elegendő volt arra, hogy az elmúlt két hónap gyenge teljesítményét kiegyenlítse.

A növekedés szerkezete az előző hónaphoz képest érdemben nem változott. A KSH kiemelte, hogy az autógyártás visszahúzta a teljesítményt, azaz már érzékelhető az adatokban az Audi csökkentett termelésének visszahúzó hatása, mely a VW-csoport hiányzó típusengedélyei miatt következett be - hívta fel a figyelmet az ING Bank vezető elemzője. Úgy látja, hogy az elektromos motorok gyártásának beindítása nem tudta ellensúlyozni a más területeken mérséklődő termelést.

A várhatóan továbbra is gyengélkedő autógyártás, valamint a csökkenő trendet mutató feldolgozóipari beszerzési menedzser indexek nem fest igazán kedvező képet az ipar teljesítményéről a következő hónapokban Ami az év egészét illeti, a hátralévő időben komolyabb felfutásra lenne szükség az ING elemzői által várt 4 százalékos átlagos ipari növekedés eléréséhez - összegezte Virovácz Péter.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a járműgyártás augusztusi gyengesége után szeptemberben további visszaesést mutathat az életbe lépő károsanyag-kibocsátási tesztek új szabályzata (WLTP) miatt, mivel számos modell nem kapta meg a forgalomba hozatali engedélyt. A következő hónapokban azonban az eddig kimaradt modellek, illetve motorvariánsok fokozatosan megkaphatják az engedélyt, így a termelés fokozatosan élénkülhet. Az év hátralevő részében a tavaly év végi gyenge bázis, valamint új feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése is hozzájárulhat az ipari termelés élénküléséhez.

Az erőteljes belső kereslet miatt egyre erősebb szerepet játszik az ipar belföldi értékesítése, amit az építőipari boom is támogat. Az európai és német konjunktúra indexek is a növekedés folytatását jelzik előre. A Takarékbank prognózisa szerint idén 4,5 százalékra lassulhat az ipari termelés naptárhatással kiigazított növekedése a tavalyi 5,3 százalékról, míg a nyers növekedés 4 százalékra lassulhat az előző évi 4,6 százalékról.

Jövőre azonban gyorsabb növekedésre számítanak az új autómodellek gyártásának fokozatos felfutása miatt, így fennmaradhat a 4 százalék feletti GDP növekedés is. Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások - állapította meg Suppan Gergely.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is kiemelte, hogy az augusztusi ipari termelésről közzétett munkanaphatással igazított éves index lényegesen jobbnak bizonyult a vártnál, és a havi növekedés is kiemelkedően magas az előző két hónap visszaesése után. A júniusi és a júliusi vártnál jóval gyengébb ipari termelési statisztikák után a nyár vége tehát élénkülést hozott a szektorban, ami az előzetesen vártnál nagyobbnak bizonyult.

A rövid távú kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok azonban egyelőre nem csökkennek, leginkább az autóipart sújtó szabályozási változások miatt.

Összességben úgy látják, hogy a szektor hozzájárulása a GDP növekedéséhez kisebb lehet a korábban gondoltnál az idén. Mivel azonban a piaci szolgáltatások és az építőipar bővülése a vártnál erősebbnek tűnik, összességében továbbra is úgy látja, hogy az idén 4 százalékot meghaladó mértékben bővülhet a magyar gazdaság. Az Erste szakértőinek várakozása szerint az idei évi gazdasági növekedés 4,3 százalékos lesz.

Képünk forrása: Pixabay