Éves összehasonlításban kedvező a kép, a november-januári mutatókat az előző három hónap adataival összehasonlítva ugyanakkor kissé csökkent a foglalkoztatottság - véli Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. A közfoglalkoztatottak, valamint a külföldön, illetve a versenyszférában dolgozók száma is mérséklődött kissé a téli időszakban, de ennek nincs érdemi hatása. Az előrejelzések a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik, ezért az elemző szerint a munkanélküliség 6 százalék alá csökken ebben az évben.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője rámutatott, a munkanélküliségi ráta 6,2 százalék maradt a november-januári időszakban, megegyezően az előző háromhavi átlaggal, az egy évvel korábbi 7,4 százalékhoz képest pedig a várakozásoknál jobban csökkent. Az elemző szerint az idén 6,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról, jövőre pedig 6 százalék körül alakulhat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, már 22 hónapja 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma, a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas ez a szám. A munkanélküliségi ráta továbbra is 6,2 százalékon áll, így már fél éve 300 ezer alatt van a munkanélküliek száma.

A foglalkoztatottak számának éves növekedése nagyrészt annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 57,3 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi, a bővüléshez ugyanakkor a közfoglalkoztatottak számának 49 ezres növekedése is hozzájárult - kommentált Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések szerint többnyire továbbra is nő a foglalkoztatási szándék. A növekedés ütemét fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat.

A szezonális hatások miatt ugyan az év elején a munkanélküliségi ráta átmenetileg újra megközelítheti a 7 százalékot, de az év második felében már 6 százalék alá süllyedhet. Így idén 6,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról, jövőre pedig 6 százalék körül alakulhat - véli Suppan.

Az év vége, illetve az év eleje gyengébb időszaknak számít munkaerő-piaci szempontból Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint. A nagyobb téli "kilengések", visszaesések kikerültek a rendszerből, így stabilabb képet mutat a piac. A szakember szerint a mostani 6,2 százalékos munkanélküliségi ráta az idén csökkenhet, a nyári, kora őszi hónapokban akár 5,5-5,8 százalékra mérséklődhet a ráta, az év egészében pedig 6 százalék alatt lehet a mutató. Több ágazatban, például a kiskereskedelemben, az építőiparban, a feldolgozóiparban is munkaerőhiány lépett fel.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, folytatódott az a tendencia, amely szerint már nemcsak a közmunkaprogram bővülésének köszönhető a munkanélküliségi ráta csökkenése, hanem az elsődleges munkaerőpiacon is egyre több ember talál munkát. A tavalyi 6,8 százalék az idén átlagosan 6,2 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta.