A legutóbbi, az unió minden tagországában az Európai Unióval kapcsolatos közvéleményt vizsgáló Eurobarométer-kutatás szerint Magyarországon a megkérdezettek 60 százaléka vélekedik úgy, hogy jó dolog az uniós tagság. Ez a tavalyi eredményekhez (50 százalék) képest is jelentős növekedést jelent, a 2014-es európai parlamenti választásokhoz képest pedig 100 százalékos a növekedés: akkor a magyar válaszadók 30 százalék a gondolkodott csak pozitívan az EU-tagságról.

A megkérdezettek 68 százaléka szerint hasznos országa számára az EU-tagság - ez az adat 1983 óta a legmagasabb eredmény. Magyarországon még az EU-s átlagnál is többen (75 százalék) gondolják, hogy az országnak hasznos az uniós tagság. Ez az egy évvel korábbi felméréshez képest is növekedést mutat; akkor a megkérdezettek 72 százaléka gondolta pozitívnak hazánk EU-tagságát.

Kapcsolódó

Mindenhol népszerű az EU

Majdnem az összes, EU-támogatottságot mérő adat szignifikánsan nőtt a 2016-os brit népszavazást követően, érzékeltetve a kontinens növekvő aggodalmát a brexit hatásai miatt, valamint - a nehéz tárgyalások miatt - növelve az EU-tagság előnyeinek tudatosítását is.

Az európai válaszadók 66 százaléka arra szavazna, hogy országa az EU tagja maradjon (többség minden tagállamban) és csak 17 százalék gondolkodna el azon, hogy kilépjen (17 százalék bizonytalan).

Az Eurobarométer adatok azt mutatják, hogy nő az elégedettség az európaiak körében az EU demokratikus szerepével kapcsolatban, itt 3 százalékpontos növekedés figyelhető meg a legutóbbi, áprilisi kutatáshoz képest. A megkérdezettek 48 százaléka érzi úgy, hogy szava számít az EU-ban, bár ez utóbbi adat számos országban csökken.

Mekkora szerep jusson az EU-nak?

A 2018-as Parleméter-felmérés azonban nem csak jó adatokkal szolgál. Az EU támogatottságának általánosan szignifikáns növekedése dacára, a válaszadók fele nem elégedett az EU képviselte irányokkal, és hasonló az érték a saját országára vonatkozóan is.

A közvélemény álláspontja stabilnak tűnik az EU szerepét illetően: 48 százalék szeretné, ha az EU szerepe növekedne, míg 27 százalék kevesebb szerepet szánna neki.

Jönnek a választások

Ami az Európai Parlamentről (EP) alkotott képet illeti, a megkérdezettek egyharmadának (32 százalék) pozitív, egyötödének (21 százalék) negatív, relatív többségnek pedig semleges (43 százalék) képe van az intézményről.

Növekvő figyelem kíséri a jövő évi európai parlamenti választásokat is. Átlagban a válaszadók 41 százaléka helyesen tudta a választások időpontját (2019. május) - ez 9 százalékpontos emelkedés a 6 hónappal korábbi hasonló felméréshez képest. Magyarország a jó választ adók közül első helyen végzett, kiemelkedve a tagországok közül: a nálunk megkérdezettek 75 százaléka tudta az választások időpontját. Ez jóval jobb átlag a 2014-es európai parlamenti választásokat 6 hónappal megelőző felméréshez képest, amikor a magyar válaszadók 40 százaléka tudta, mikor tartják a választásokat.

Az európai polgárok 51 százalékát érdeklik az európai választások. Kampány-prioritásaik az elmúlt hat hónapban alakultak ki, ez alapján a bevándorlás a legfontosabb téma a polgárok számára (50 százalék), ezt követi a gazdaság (47 százalék), majd a fiatalok munkanélkülisége, míg a terrorizmus elleni harc a negyedik helyre esett vissza (44 százalék).

Fotó forrása: AFP