A kormány hétfőn döntött a következő hét évre vonatkozó agrártámogatási rendszer átalakításáról, amelynek értelmében a nagybirtokok - azaz az 1200 hektár feletti területen gazdálkodók - elvesztik az automatikus támogatásokat. A döntést már Orbán Viktor miniszterelnök már a múlt héten belengette. A 444.hu szerint viszont a múlt heti tervekhez képest enyhült a szigor: az állattartók ugyanis egy új támogatási rendszerrel vígasztalódhatnak.

Eddig minden megművelt föld után a terület nagysága alapján egyformán járt az EU-tól érkező támogatás. Minél nagyobb birtokon gazdálkodott valaki, annál több pénzt kapott. Most ez úgy változik meg, hogy 1037 hektárig mindenki annyit kap, mint eddig, az 1037-1200 hektár közötti birtokon gazdálkodók támogatása 5 százalékkal csökken, míg az 1200 hektár feletti bírtokon gazdálkodóktól teljes mértékben megvonják a támogatásokat. Magyarországon 525 olyan gazdálkodó van, aki 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodik (a hazai sertésállománynak 74, a marhának 82 és a baromfinak 60 százalékát 1200 hektár feletti birtokon tenyésztik). Azért 1037 hektár a határ, mert innentől enged az EU vágni a támogatásokból (150 ezer euró feletti támogatásból lehet vágni, minimum 5 százalékot az új szabályozás szerint) - jegyzi meg a 444.hu.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a döntést követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a vidékfejlesztésre fordítható uniós forrásoknak kifejezetten a munkahely- és a lehetőségteremtés lesz a célja a következő hét évben, a kormány ennek jegyében rendezi át a korábbi uniós támogatási gyakorlatot és rendszert. A mostani program a nagy gazdaságok helyett a kis és közepes - családi - gazdaságokat támogatja egyértelműen - hangoztatta Lázár, aki azt is hozzátette: a magyar kormány célkitűzése, hogy ne kevesebb, hanem több munkahelyet, több támogatást kapjanak a vidéken élők. Ezt a földforgalmi törvény megalkotásával, az ehhez igazított agrártámogatási rendszerrel, valamint adópolitikai döntésekkel is kívánják segíteni.

"Marad az extraprofitból"

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az agrártámogatási rendszer részleteit ismertetve elmondta: a magyar mezőgazdaság célja, hogy megélhetést nyújtson a vidéken élő embereknek, továbbá biztosítsa az ország élelmiszer-ellátását, valamint minél több magyar élelmiszer legyen a bel- és külföldi piacokon. Különösen az állattenyésztés, a kézimunka-igényes növénytermesztés, vetőmagtermesztés esetében növekednek az agrártámogatások, azért, hogy minél több fejlesztésre nyíljon lehetőség - tette hozzá. Ennek alapján megduplázódnak az állattartók kiemelt támogatásai: 212 milliárd forint többlettámogatást kapnak a következő hat évben.

A finanszírozás nemzeti forrásból történik, ez jövőre 33 milliárd forintot jelent. A további munkaerő-igényes ágazatok támogatására teremtette meg a kormány korábban azt a mozgásteret, amely lehetővé teszi, hogy a nagybirtokok területalapú támogatásából 20 milliárd forintot kapjanak az állattartók - közölte a miniszter. Ez azt jelenti, hogy 1200 hektár terület felett 100 százalékos lesz a területalapú támogatás elvonása. Ezt a forrást többek között az állatjólét támogatására, a koca, a baromfi és a hízott bika tartásának segítésére fordítják; mindez 50-70 ezer új munkahely létesítését jelenti.

Fazekas az MTI kérdésére elmondta: a mostani uniós költségvetési időszakban a területalapú támogatásra várhatóan mintegy 350 milliárd forint jut évente, vidékfejlesztésre mintegy 1100 milliárd forint költhető 2020 végéig, és nemzeti forrásból mintegy 220 milliárd forint többletforrása lesz a mezőgazdaságnak.

Lázár az új rendszer bevezetéséről szóló sajtótájékoztatón a 444.hu szerint azt mondta, nem azt nézik majd, hogy ki a tulajdonos, hanem hogy mit termel. Az új támogatásból kaphatnak a zöldség-, gyümölcs- és vetőmagtermelők is. Vagyis azok kaphatnak pénzt, akik sok embert foglalkoztatnak, mert az állattartás mellett ezek a sok munkaerőt igénylő termelési formák. Akik viszont szántókat művelnek, azok elesnek minden támogatástól - a kormány szerint ezekben a gazdaságokban összesen hatezer ember dolgozik. Fazekas szerint nem fogják elveszteni az állásukat, maradt elég extraprofit e nagy gazdaságokban, hogy kibírják az EU-s pénzek nélkül is.

A célzott támogatásokat ezentúl a Miniszterelnökség osztja el, vagyis az állattartók kompenzációja esetén elvben lesz lehetőség politikai mérlegelésre, hogy ki kapjon pénzt. Az 1200 hektár alattiak területalapú, vagyis automatikus támogatásának kifizetése marad a vidékfejlesztési minisztériumnál.

A NAK-nak tetszik

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke azt emelte ki: mivel az elmúlt hét évben az állatállomány drasztikusan csökkent, az állatok számát növelni kell, főként a kis gazdaságokban, hogy erősödjön a vidék népességmegtartó ereje. Ez utóbbit segítheti még a munkaintenzív ágazatok - például az öntözés, a kertészet - fejlesztése, ezért a NAK támogatja a kormány által elfogadott programot.

Visszafordíthatatlan kár

A MOSZ szerint azonban ez a döntés "hosszú távú, visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen és katasztrófális károkat okoz a mezőgazdságban". A szövetség közleményében felhívja a figyelmet, hogy olyan jelentős agráriummal bíró uniós tagállamok, mint Németország vagy Románia, semmilyen támogatáselvonást nem alkalmaz. (Lázár újságírói kérdésre ezzel szemben azzal érvelt, hogy vannak olyan országok, ahol már mintegy 30 hektár felett támogatást vonnak el a gazdálkodóktól.)

A MOSZ szerint ez a döntés azokat a gazdálkodókat -  többnyire kis- és közepes vállalkozásokat - küldi padlóra, akik a magyar mezőgazdaság kibocsátásának negyedét adják, döntő szerepet töltenek be az állattartásban és sok tízezer embert foglalkoztatnak legálisan. A szervezet szerint félő, hogy ezek a munkahelyek is elvesznek ennek a döntésnek a következtében.

A MOSZ úgy látja, hogy a döntés rontja az agrártermelés versenyképességét is, miután szerintük "illúzió azt hinni, hogy ettől majd bővül az állatállomány", sőt a MOSZ szerint ez a döntés fog végső csapást mérni az állattenyésztésre. A szervezet álságosnak tartja azt a bejelentést, hogy az állattartókat évi 30-50 milliiárd forintos kompenzálásban részesülnek, miután a felsorolt támogatások nagy része már most is létezik, a többletforrás pedig kevesebb mint 10 milliárd forintot tesz ki, aminek a jelentős részét nem azok az állattartók kapják, akiktől elvonják a területalapú támogatást.

A MOSZ úgy véli, sok földtulajdonos csapdahelyzetbe fog kerülni (vagy maguknak kell megművelni a földjeiket, vagy áron alul továbbadni), ráadásul azok a földtulajdonosok is elveszítik a földtulajdonuk után járó jövedelmüket, ahol a bérleti díjakat a támogatás százalékában állapították meg - mutat rá a közlemény.

A MOSZ meggyőződése, hogy a mostani kormánydöntés éles ellentétben áll a kormány foglalkoztatás növelésére és az állattenyésztés fejlesztésére irányuló törekvéseivel, a döntés a vidék leépülésével az agrártermelés visszaesésével, valamint falvak további leépülésével jár.