Egyelőre visszafogottan, de már érezhetően készülnek a magyarok a két hét múlva következő húsvétra.

Az áruházi dolgozók által tapasztalt kép most azt mutatja, hogy a mindennapi termékek mellett már a tipikus húsvéti élelmiszerek beszerzése is meglódult, de 

Kapcsolódó

a látványosabb vásárlói roham az április 20-21-i ünnep előtti héten várható az üzletekben.

A húsvéthatást ráadásul idén az árrésstop is fölerősítheti, így a láncok forgalma jobban nőhet az előző évekhez képest.

A jövő hét végéig már mindenki kézhez kapja a fizetéseket, a nyugdíjakat, ami eleve érezhető a havi vásárlások alakulásánál. Húsvét miatt eddig inkább az előre tervezett beszerzések voltak túlsúlyban – több került a kosárba az ünnepi asztalra szánt tartós alapanyagokból, édességekből, italokból. A friss élelmiszerek, mint a sonka, tojás, különféle húsáruk, zöldségek, tejtermékek eladásai a hónap közepétől nőnek – ezt a termékkört nagyban érinti az árrésstop, ami miatt többen kivártak, míg mások március második felében felhalmoztak az olcsóbbá vált árucikkekből. Mostanra látjuk, hogy 

lecsitultak a pánikvásárlások, amit az egyes boltok mennyiségi korlátozásai idéztek elő.

Az árukínálat bőséges, ezért rájöttek a vevők, hogy nem indokolt többet venni, mint amennyire szükségük van – sorolta az Economxnak Bubenkó Csaba.

Az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke figyelmeztetett: április 18-án, nagypénteken a munkaszüneti nap miatt zárva lesznek a boltok, bár másnap kinyitnak.

Így a nagyhéten a legtöbb helyen főként csütörtökig kell tumultusra számítani, noha sokan lesznek, akik szombatra időzítik a bevásárlásokat. 

A láncok nyeresége kisebb, a családoké nagyobb

Kitért rá: idén a tíz százalékban maximált árrésstop intézkedés számottevően befolyásolja a húsvét előtti költekezést. 

Mivel a kereskedelmi cégek profitját is érintő korlátozás – egyelőre május végéig – közel ezer terméknél eredményezett olcsóbb árakat, a tudatos fogyasztók jól járnak, mivel 

a reáljövedelmek emelkedése mellett volumenben, azaz mennyiségben több élelmiszerre, változatosabb ünnepi étkezésekre futhatja. 

A 2025-ös húsvét bőségesebb lehet a korábbiaknál az állami beavatkozásnak köszönhetően, ami nem utalvány, nem egy egyszeri támogatás, hanem valós, hetek óta érezhető könnyítést jelent mindenkinek – fogalmazott az érdekképviselő.

Megjegyezte: az árrés korlátozása nemcsak gazdasági lépés, hanem társadalmi felelősségvállalás is, hiszen a túlzott áremelések megfékezése a megélhetés lehetőségeit védik.

Főként 

a legalacsonyabb jövedelmű háztartásokban, ahol a bevételek 34–38 százalékát költik élelmiszerre,

míg a magasabb keresetűeknél 16–18 százalék ez az arány. 

Vagyis, az árrésstop hatása arányosan sokkal nagyobb segítséget jelent azoknak, akiknek minden forint számít, ráadásul így hozzájuthatnak a silány áruk helyett a minőségibb termékekhez is – mutatott rá.

Idén olcsóbban kihozható a húsvéti menü

A szakszervezet modellszámításai szerint idén 

egy kétkeresős, négy fős család – az átlagbérekkel és az átlagos háztartási kiadásokkal számolva – legalább 2-3 ezer forintot spórolhat egy-egy ünnepi étkezésen, 

tekintve, hogy az árrésstop miatt például a füstölt sonka, a tojás, a liszt, cukor, tej, illetve a torma, a zöldség, a csokoládé átlagos fogyasztói árai 200-600 forintokkal alacsonyabbak tavalyhoz képest. 

Az árak boltonként ugyan eltérőek, és természetesen a családok ízlése sem teljesen egyforma, mindenütt más -más ételek kerülnek az asztalra. De 

a tipikus húsvéti árkosár az árrésstop segítségével alsó hangon 10-11 százalékos megtakarítással összehozható

– mondta Bubenkó Csaba. 

Ez nem parasztvakítás, amit a darabszám igazol

Mint kifejtette, az előző évek húsvéti forgalmát alapul véve azt is megállapították, hogy – bár a láncok már felfestették az ördögöt a falra az árrésstop miatt –, az élelmiszereladások volumene eleve nő az ünnepek közeledtével, ami a korábbi árszabályozások idején még látványosabb volt. Például a 2022-es árstop idején a fogyasztók gyakrabban és mennyiségben körülbelül 12 százalékkal többet vásároltak az érintett termékkörben.

Az Egyenlő.hu úgy becsüli, hogy a húsvét előtti növekedés ebben az évben 10-12 százalék is lehet, de ha a láncok jól céloznak az akciókkal és a változatos törzsvásárlói kedvezményekkel, a volumenalapú bővülés egyes cégeknél elérheti a 15 százalékot is.

Az elnök az is megjegyezte, hogy még most is lehet olyan véleményeket hallani, miszerint egyes üzletekben a vásárlók nem tapasztalnak különösebb árcsökkenést ennél vagy annál a terméknél, ezért 

az állami intézkedés nem más, mint „parasztvakítás”. 

Szerinte ugyanakkor nehéz elvitatni azt a tényt, miszerint március 17. után összességében több mint 18 százalékkal csökkentek az árak, és van olyan élelmiszer, ami 30-40 százalékkal lett olcsóbb. 

Nem éri meg a leépítés, míg a bojkott jobban fájna

Márpedig a piaci verseny sem indokolja a 40-80 százalékos árréseket, a korlátozás tehát vitathatatlan segítség a vásárlásokhoz, ami határozottan, időben érkezett, a húsvét tekintetében is – húzta alá. 

Szerinte az áruházláncok aggodalmai sem megalapozottak, amikor arról beszélnek, hogy az árrésstop korlátozás esetleges meghosszabbítása túl nagy érvágást jelent a piacnak – Bubenkó úgy véli,

tisztességtelen azt a jól bevált fenyegetést hangoztatni, hogy tömeges leépítés jöhet az üzletekben,

ha maradnak a korlátozások. 

Annak idején a vasárnapi boltzárnál, vagy később az árstopnál, a kötelező akcióknál is ezzel érveltek a láncok, de nem jött be. Saját magukat lőnék lábon, ha a szolgáltatást ennél is kevesebb emberrel akarnák megoldani a kiskereskedelem krónikusan munkaerőhiányos területein – mondta. Holott már így is raktárszerű a nagy üzletek többsége, ahol a vásárlónak lasszóval kell keresnie az eladót, automata kasszák vannak, és egyre fogynak a kiszolgálópultok.

Ráadásul láthatjuk, hogy Európa több országában lázadoznak a multik áremelései ellen, amire 

kormányzati beavatkozás nélkül már egyre durvább, napokig, hetekig meghirdetett bojkottal válaszolnak.

Ez fokozódó társadalmi feszültségre utal, pedig a bojkott nagyobb ütés a kereskedőknek, mint a nyerészkedő magatartás állami kordában tartása, ami minden érintett érdekeit figyelembe veszi – jegyezte meg. 

Belobbant a fogyasztás, aktívabbak az emberek

Fordulattal indította 2025-öt a kiskereskedelem: a februárban éves alapon kimutatott, 3,3 százalékos volumennövekedés, illetve az első két hónap +4 százalékos eredménye azt igazolja, hogy tartósan lendületbe jött a fogyasztás, elsősorban az elkölthető jövedelmek emelkedése miatt, ami a vásárlóerőt ösztönzi. A mért növekedés valós vásárlói aktivitást jelez, nem csupán inflációs hatást – mondta a hétfőn közzétett KSH-adatokról Bubenkó Csaba. Részletezte: februárban – az árrésstop előtti hónapban – is nőtt az élelmiszerboltok forgalma, darabban, literben, kilogrammban mérve 3,5 százalékkal, emellett az egyéb termékek, iparcikkek kereskedőinél is érezhető volt a keresletnövekedés. A háztartások ismét képesek a mindennapi szükségleteken túlmutató kiadásokra, például a drágább bútorokra, műszaki cikkekre is bátrabban költenek, illetve a stabil üzemanyagforgalom is azt mutatja, hogy visszatért a normál, aktívabb életvitel: az emberek közlekednek, utaznak, nem korlátozzák már drasztikusan az autóhasználatot. Ez különösen fontos jelzés egy olyan időszak után, amikor az üzemanyagárak és a bizonytalanság visszafogták a mobilitást – jegyezte meg. Az pedig, hogy az online és csomagküldő kereskedelem értékesítési volumene is nőtt 1,5 százalékkal, szerinte arra utal, hogy nem eltűntek a vásárlók az üzletekből, hanem a piac alkalmazkodott az új fogyasztói szokásokhoz. A vállalkozások képesek kiszolgálni a modern igényeket, a logisztikai rendszerek megbízhatóan működnek, a vásárlók pedig magabiztosan használják az internetes lehetőségeket – fogalmazott. Az Egyenlő.hu szerint az első két havi dinamika alapján is látszik, hogy folyamatosan bővül a családok fogyasztása, és várható, hogy a húsvéti vásárlások is meghaladják az előző évi szinteket.