Még júliusban az utolsó pillanatban jelent meg egy salátatörvény tervezetében egy javaslat, amely sürgősségi eljárásban törölte volna el a magánkutak kötelező engedélyeztetését, és gyakorlatilag megtiltaná a hatóságoknak azok ellenőrzését is. Az Orbán Viktor vezette kormány javaslatát végül a zárószavazás előtti utolsó pillanatokban kivonták a jogszabályból, azonban az elmúlt években már többször is felmerült a módosítás szükségessége.

A kabinet rendre könnyíteni akart a kútfúrás szabályain, de ezt Áder János akkori köztársasági elnök is megfúrta egyszer. Most az aszályhelyzet miatt kapott új lendületet a kerti kutak iránti lakossági érdeklődés.

Így most még egy nehezen betartatható, de szigorú jogszabályi keretrendszer határozza meg, hogyan lehet kutat fúrni: a tevékenység ugyanis továbbra is engedélyköteles, egészen pontosan vízjogi engedélyt kell igényelni az ásás előtt. Az engedélyeztetés a települési önkormányzat hatáskörébe tartozik, abban az esetben, amennyiben a vízkivétel a napi 1,5 m³-t illetve az évi 500 m³-t nem haladja meg.

A kút tulajdonosa a kitermelt vizet kizárólag háztartásának, illetve tevékenységének szükségleteinek kielégítésére használhatja fel, a vízmennyiség után (hitelesített vízóra felszerelése kötelező) arányosan járulékot kellene fizetni – írja a VGF szaklap a szabályok ismertetéséről szóló cikkében.

Fontos azt is tudni, hogy csak állatok itatására, vagy öntözésre lehet ezzel az engedéllyel használni a kutat. Ha a kút ivóvízigény kielégítésére is szolgál, akkor szükséges a megyei kormányhivatal engedélye, amely népegészségügyi hatáskörében a kútásót akkreditált laboratóriumi vízmintavételre kötelezi, és csak a megfelelő vízminőség esetén adja ki hozzájárulását.

A már meglévő kerti kutakat is be kell jelenteni

Mivel a jogszabály betartását nehéz ellenőrizni, ezért sok illegális kút is van Magyarországon. Szigorú feltétel, hogy az engedély nélkül létesített ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak 2023. december 31-ig kell kérelmezni a tulajdonukban álló kút fennmaradási, vagy megszüntetési engedélyezési eljárását. Ha valaki ezt nem teszi meg, akkor vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie, ami az építmény értékének 80 százalékáig is terjedhet. Engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén ez 1 millió forintig is terjedhet, természetes személy esetében viszont nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

A szakportál elemzésében arról is, hogy ha valaki ivóvízellátásra is akarja használni a kútját, valamint megszerezte a szükséges engedélyeket, akkor azután a kerti kút esetében a legfontosabb, hogy az épületgépészeti berendezések a megfelelő vízhozammal, és a megfelelő nyomással rendelkező vizet biztosítsák. A minimális kifolyási nyomás értéke a legkedvezőtlenebb helyen lévő csapolónál is legalább 0,5 bar (itt annak a vizes berendezésnek a kifolyóját értjük, amely a vízforrásra történő csatlakozástól a legmagasabban lévő vezeték legtávolabbi pontján van), de ennél magasabb, 0,8-1,0 bar nyomást mindenképpen tartanunk kell. A maximális nyomás pedig 5 bar lehet.

A méretezésről, az egyéb fontos beállításokról itt olvashat.