A közleményben Bándi Gyula hangsúlyozta: célja nem a vízhasználók és az öntözés ellehetetlenítése, vagy számukra nehezen teljesíthető kötelezettségek előírása, hanem a vízkinccsel való tudatos, a jövő nemzedékek érdekeivel is számoló, felelős gazdálkodás lehetővé tétele.

A jövő nemzedékek biztosa ezért üdvözölte az Alkotmánybíróság határozatát, amely alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az elfogadott, de ki még nem hirdetett törvénymódosítást. Az Alkotmánybíróság döntése azonban azzal a nem kívánt mellékhatással is járt, hogy megmaradt az a korábbi jogi helyzet, amely a kutak legalizálását csak 2018 év végéig teszi lehetővé - olvasható a közleményben.

Kapcsolódó

Bándi Gyula kiemelte: a jogbiztonság fontos eleme, hogy az állampolgárokra és gazdálkodókra csak reális, teljesíthető határidővel lehet kötelezettséget róni. Ők a törvényalkotást övező viták alapján joggal számíthattak a kutak fennmaradásának engedélyeztetésére vonatkozó határidő akár jelentős meghosszabbítására - jegyezte meg.

A törvény megsemmisítése után erre azonban csak pár hónapjuk maradt, aminek jelentős része ráadásul már le is telt, amikor a katasztrófavédelem közleményben hívta fel a figyelmet a szoros határidő mellett elvégzendő bonyolult engedélyeztetési kötelezettségre.

A Bándi már korábban rámutatott: semmi sem kényszeríti az államot, hogy vízvédelmi terheit áthárítsa az állampolgárokra. A cél a vízvagyon és használatának pontos ismerete és nyomon követhetősége, de nem ellehetetleníteni kell a jogkövetés útjára térni kívánó kúthasználókat, hanem tiszta helyzet kialakításával a megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez jutást kell hosszú távon garantálni - hangsúlyozta.

A szankciók helyett az átlagpolgár számára teljesíthető mértékű adminisztratív és pénzügyi terhekkel járó eljárásokat kell kidolgozni, amelyek jogkövetésre ösztönöznek. Csak ez teszi lehetővé egy átfogó kútkataszter létrehozását, amely a felelős állami vízgazdálkodás alapfeltétele - olvasható a közleményben.

Kép forrása: Pixabay