A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Inkább politikai, semmint gazdasági vagy közigazgatási hozadéka lehet annak, ha a korábban célként kitűzött hét járási körzet helyett a jelenlegi kerületek számával megegyezően, 23 körzetet alakítanak ki Budapesten − nyilatkozta név nélkül a Napi Gazdaságnak egy szakértő. Szerinte egyébként sem lenne sok értelme Budapesten ennek a fajta, azaz a járási összpontosításnak, hacsak nem vonnak el a kerületektől a jelenleginél is több feladatot.

Fogarasi József nyugalmazott egyetemi oktató a járási felosztást támogatná a fővárosban. Budapestnél nagyobb világvárosokban jóval kevesebb közigazgatási egység van, mégis minden megy magától − mondta a szakértő. Fogarasi szerint nagyjából három budai és három pesti ügyintézési egységgel, "közigazgatási szigettel" megoldható lenne a főváros működése, ez esetben a 2011-es önkormányzati törvény valóban reformjelleggel bírna − mondta Fogarasi. Az egyetemi oktató szerint a jelenleginél nagyobb egységek jelentős költségmegtakarításokat is eredményeznének, szakmailag sokkal inkább indokolt ez a felosztás, mint a szétaprózottsággal járó kerületi rendszer.

Gémesi: előkészítetlen a jelenlegi állapotában a javaslat

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) azzal ért viszont egyet, hogy a járások határait a jelenlegi kerületekéhez igazítsák − mondta lapunknak Gémesi György elnök. A MÖSZ-vezető a fővárosi kerületi polgármesterek lobbijával egyetértésben azzal érvel, hogy az állampolgároknak utazgatás nélkül, lakóhelyük közvetlen környezetében kellene elérniük a járási hivatalok szolgáltatásait. Annak ugyanis nincs értelme, hogy egy pestszentlőrinci vagy pestszentimrei embernek Kőbányára, egy békásmegyerinek pedig a Rózsadombra kelljen utaznia ügyei intézéséhez. Gémesi ugyanakkor sajnálja, hogy továbbra sem ismert az, milyen állami feladatok kerülnek a járásokhoz, hol, milyen eszközök és szakemberek állnak majd rendelkezésre. Gémesi hozzátette, hogy a járások létrehozásának időpontjához viszonyítva elkésett és előkészítetlen a jelenlegi állapotában a javaslat.

A budapesti kormánypárti lobbicsoport már a február eleji egri Fidesz−KDNP-frakcióülésen is jelezte, hogy a kerülethatárokhoz igazítanák a járásokat, és ragaszkodnának ahhoz, hogy ne hét, hanem 23 önálló járási hivatallal rendelkező körzet jöjjön létre. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter szerint a budapesti járási-körzeti-kerületi központokban ellátandó tevékenységeknek jelentős része nagyobb egységbe is szervezhető. Ahogyan például az adóhatóság vagy éppen a bíróságok nem kerületenként működnek, hanem több kerület alkot egy egységet, úgy a körzetek is több kerületet foghatnának össze. A tárcavezető közölte, az egyeztetések folyamatosak, a múlt hónap végén úgy vélte, a tervezet akár március első hetében, de legkésőbb a hónap közepén, végén a parlament elé kerülhet.

Megtartanák a kerületek határait, csak bizonyos feladatok kerülnének át

A meglebegtetett határidőt reálisnak tartja a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége. Nagy Gábor Tamás elnök szerint a hónap második felében benyújthatják az országgyűlésnek a koncepciót. A járások kerületi határokhoz igazítása egy jól bevált rendszer további működését tenné lehetővé, amely néhány feladatot központosít, néhányat meghagy az önkormányzatok hatáskörében, így biztosítva azt, hogy az új struktúra ne kerüljön egy fillérrel se többe, mint a meglévő − mondta Nagy. Az I. kerületi polgármester szerint a járások kialakítása éppen a kategória határait feszítette volna szét, hiszen egy járásba − az 1930-as és 1960-as évek gyakorlata szerint − optimálisan 60 ezer ember tartozik. Ezzel szemben az egyes kerületek átlaglakossága 80 ezer. A kerületi határokat megtartva, bizonyos feladatkörök kormányhivatal alá történő rendezésével viszont egy meglévő apparátus dolgozhat egy meglévő intézményrendszerben úgy, hogy a járulékos költségek nőnének.