Az államháztartás pénzforgalmi egyenlege 2,5 százalékos hiányt mutat majd a GDP-hez mérten, a maastrichti, azaz az uniós módszertan alapján számított hiányt is 2,5 százalékban állapítja meg a büdzsé törvényjavaslata. Az idei GDP-t - folyó áron - 27947 milliárd forintra tervezték a 2011-re szóló büdzsében.

Az elsődleges - kamatkiadások nélküli - egyenleget 1,4 százalékos többletben határozza meg a javaslat a maastrichti módszertan alapján. A központi költségvetés az uniós módszertan alapján 1,9 százalékos hiányt mutat a jövő évi GDP-hez mérten, a tb-alapok egyenlege az uniós módszertan alapján nullszaldós lesz, az elkülönített alapok maastrichti deficitmutatóval mért egyenlege 0,1 százalékos hiányra várható, míg a helyi önkormányzatok a GDP-hez mérten jövőre várhatóan 0,5 százalékos hiányt mutatnak fel.

Pénzforgalmi szemléletben a központi költségvetés deficitje 507,322 milliárd forint lesz jövőre, az elkülönített állami pénzalapok deficitje 34,798 milliárd forintra rúg majd, a tb-alapok hiánya 34,42 milliárd forint lesz.

A költségvetési törvényjavaslat szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlegét nulla forintra tervezte a kormány, így annak bevételi és kiadási főösszege egyaránt 2796 milliárd forint. Az Egészségbiztosítási Alap hiánya a törvényjavaslat szerint 34,42 milliárd forint lesz 2012-ben, a bevételi főösszegét 1721 milliárd forintban, kiadási főösszegét pedig 1755 milliárd forintban állapítja meg a jogszabályjavaslat.

A törvényjavaslat szerint a központi költségvetés adóssága 2012 végére a hiány és az egyéb finanszírozandó tételek hatására várhatóan 243,2 milliárd forinttal, 19328 milliárd forintra növekszik, ami a GDP 66,4 százalékát teszi ki. Ezáltal folytatódik a 2011-ben kezdődött folyamat, és az államadósság rátája, az eladósodottság tovább csökken - olvasható a javaslatban.

Az adóssággal kapcsolatos pénzforgalmi kamatbevételek 2012-ben mintegy 39,3 milliárd forinttal elmaradnak a 2011. évi várható összegtől. Ezen belül a KESZ után kapott kamatok nagysága várhatóan 16,4 milliárd forinttal lesz kevesebb a 2011. évinél a kisebb tervezett átlagos KESZ-állomány miatt. 2011-ben a magánnyugdíjpénztáraktól a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott
jelentős volumenű vagyon folyamatos értékesítése következtében emelkedik meg a KESZ állománya évközben.

A deviza-kamatbevétel összege jelentősen, mintegy 17,1 milliárd forinttal csökken, ami részben a nemzetközi hitelcsomagból a bankoknak továbbhitelezett állomány visszafizetésének és a Mol-részvénycsomag vásárlása miatti betétállomány jelentős csökkenésének a következménye. A finanszírozási és államadósság-kezelési szempontból rendkívül sikeres 2011. évet követően 2012-ben hasonlóak a célkitűzések: a forintpiac stabilitásának megőrzése, a piaci likviditás erősítése, a teljes körű piaci finanszírozás fenntartása és az IMF hitel
törlesztésének megkezdése.

IMF nélkül, forintpiacról finanszíroznák az adósságot

A korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is a forintkibocsátások szerepe lesz meghatározó, ugyanakkor a jelentős összegű devizalejáratokat (jelentős részben a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel esedékessé váló részét is) devizakibocsátással kívánja biztosítani a kormány.

Jövőre összesen 1,3 milliárd euró devizakötvény, valamint 2,9 milliárd SDR (3,2 milliárd euró) Nemzetközi Valutaalaptól lehívott hitel visszafizetése esedékes. 2012-ben továbbra is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a Nemzetközi Fejlesztési Intézményektől (NFI), amely 0,8 milliárd euró (214,0 milliárd forint) külföldi hosszú futamidejű forrás bevonását jelenti majd a kormány által jóváhagyott fejlesztési, beruházási programok megvalósításához.

A központi kormányzat hiányának finanszírozását alapvetően forintkibocsátások biztosítják a tervek szerint. 2012-ben jelentősen csökken a hiány nagysága, és így csökken a nettó kibocsátás. A nettó forint-kibocsátáson belül meghatározó a hosszú forrást jelentő államkötvények értékesítése.

A diszkontkincstárjegyek szerepe kismértékben csökken, így nő az adósságkezelés mozgástere. A finanszírozási célok között szerepel a közvetlenül a lakosságnak értékesített speciális állampapírok értékesítésének erősítése, ezen belül elsősorban a hosszú futamidejű Prémium Magyar Államkötvények fokozott értékesítése.