A jelenlegi polgári perrendtartási törvény 1952-es évszámot visel, de természetesen azóta sokszor módosult. Évente 200-300 ezer polgári peres ügyben - ezek körébe tartoznak a gazdasági perek is - döntenek a bíróságok, míg a nemperes eljárások száma meghaladja az egymilliót.

Így gyorsítanák a pereket

A javaslat bevezeti az osztott perszerkezetet, ami - az indoklás szerint - tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. Az első szakasz a perfelvétel, míg a második a főtárgyalás.

Az első szakaszra koncentrálódik a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása. A perfelvételi szakasz lezárását követően - főszabály szerint - nincs lehetőség a kereset- és az ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére. Új tényre vagy bizonyítékra ezt követően csak akkor lehet hivatkozni, ha az a peres fél önhibáján kívül nem került terítékre korábban (például később jutott a tudomására). Az indoklás szerint ez a megoldás felgyorsítja a pereket.

Felfutnak a járásbíróságok

A jövőben a törvényszékek hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását a törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe.

A járásbíróság hatáskörébe tartoznak - egyebek mellett - a 30 millió forintnál kisebb értékű vagyonjogi perek, a szerzői jogi és az iparjogvédelmi perek, a jogi személyek (cégek) alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek, továbbá a jogi személyek és tagjaik - volt tagjaik -  közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek, illetve a végrehajtási perek.

Ügyvédkényszer, bizonyítási szükséghelyzet

A polgári perekben - a járásbíróság előtti eljárásokat leszámítva - kötelező a jogi képviselet (ezt hívják ügyvédkényszernek).

Szintén új elem a perrendtartásban a bizonyítási szükséghelyzet. Ebben az a peres fél van, aki azért nem tudja bizonyítani azt, ami neki fontos, mivel a bizonyíték az ellenérdekű félnél van és az bírói felhívásra sem adja meg az információt, továbbá nem valószínűsíti azt, hogy az amit ő tud, nem egyezik a másik fél állításával. Ilyenkor a szükséghelyzettel érintett tényállítást a bíróság valósnak fogadhatja el, ha azzal kapcsolatban kételye nem merült fel.

Társult per a fogyasztói és munkaügyi esetekre

A törvényjavaslat két kollektív igényérvényesítési formát szabályoz. Az egyik a közérdekből indított per, a másik pedig a társult per. Ez utóbbit csak a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, illetve a munkaügyi perekben lehet alkalmazni. A jogosultaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az ügyük elbírálását együttesen, egyetlen perben kérik.

Készíthető felvétel a tárgyalóteremben

Végül essen szó a sajtóról is. Fő szabályként a médiatartalom-szolgáltató - a nyilvánosság tájékoztatása érdekében - a tárgyalásokról, a bíróság által meghatározott módon kép- és hangfelvételt készíthet. Az újságírónak - operatőrnek, fotósnak - a bíróság felhívására igazolnia kell ebbéli mivoltát. Ha ezt nem tudja megtenni - például sajtóigazolvánnyal - akkor a bíróság a felvétel készítését megtiltja.

A bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről és az ügyészről, valamint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, illetve egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül készíthető kép- és hangfelvétel. A felekről és más perbeli személyekről, ezek képviselőiről, továbbá a tanúról, szakértőről, csak kifejezett hozzájárulásuk esetén
készíthető kép- és hangfelvétel. Ha a perbeli fél magánszemély, akkor a teljes neve csak a hozzájárulásával tüntethető fel a médiatartalomban. Szükség esetén a bíróság e személyek hozzájáruló nyilatkozatát a jegyzőkönyvben rögzíti.

Trócsányi: széleskörű konzultációt folytattak a szabályozásról

Hosszú, 2013 óta zajló folyamat eredménye a törvényjavaslat. Az új polgári perrendtartás koncepcióját a kormány 2015 januárjában fogadta el, majd 14 munkabizottság mintegy száz szakértővel kezdte meg a munkáját - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteki tájékoztatóján az MTI tudósítása szerint. A cél olyan perrendtartás megteremtése, ahol az eljárásban azok, akik a bíróság előtt eljárnak, nagyfokú felelősséget viselnek, fontos a perelhúzódások megakadályozása.

Két részre osztják a folyamatot, perelőkészítésre és az azt követő tárgyalási szakaszra. A miniszter kitért rá: szabályozták a csoportpereket is, aminek különösen a fogyasztóvédelem esetében van jelentősége. Továbbá a hatályon kívül helyezés intézményét is szigorították.

A közigazgatási perrendtartás szabályait nem a polgári perrendtartás fogja tartalmazni, hanem önálló szabályozást alkotnak meg.

Trócsányi László arról is beszélt, hogy pénteken négy párttal egyeztettek a közigazgatási perrendtartásról, jó szakmai megbeszélést folytattak. Az egyeztetésen a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP képviseltette magát, most pedig várják a pártok írásos észrevételeit, amelyeket szakmai alapon vizsgálnak meg. Trócsányi László visszautasította azokat a vádakat, hogy pártbíróság jönne létre.

A büntetőeljárási kódexről is széleskörű egyeztetések folynak, és remélhetőleg az év végére ezt is elfogadhatják. Az eljárási kódexek hatályba lépéséhez idő kell, a cél a hatékony eljárások megteremtése, a szabályok megújítása - vélekedett Trócsányi.