A vitaanyag harmadik verziója szerint a kls elkészítésének elsődleges célja egy olyan, a Kormány és a szakma által elfogadott, a kapcsolódó stratégiákkal (Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Fejlesztés 2020, Új Széchenyi Terv) és a nemzetközi elvárásokkal is összhangot mutató, a logisztikát gazdasági súlyának megfelelően kezelő stratégiai terv létrehozása, amely megvalósítása esetén érdemben hozzájárulhat a foglalkoztatás és a beruházások bővüléséhez, Magyarország versenyképességének javításához. Nem mellékes cél, hogy a kls hozzájárulhat a logisztikai ágazat nemzetgazdasági súlyának megfelelő megjelenéséhez a 2014-20-as uniós tervezési periódusban, hatékonyan érvényesítve az ágazatnak tulajdonítható pozitív nemzetgazdasági hatásokat.
A stratégia négy stratégiai pillért azonosít a logisztikai ágazat legfontosabb termelési tényezőiként, ezek:
- szakértelem,
- infrastruktúra,
- kapcsolatrendszer és
- K+F+I.
Ezt kiegészítve, két terület, a közlekedési és a hírközlési hálózati infrastruktúra, horizontális tényezőként (azaz szintén pillérként) jelenik meg. Ezen hálózatok rendelkezésre állása meghatározó jelentőségű a logisztikai stratégia sikerességét illetően, ám a logisztikai ágazat szempontjából mindkettő olyan külső tényezőnek tekintendő, amelyet más szakpolitikák határoznak meg. Ennek megfelelően a kls a közlekedési és szélessávú hálózatok fejlesztését elemzi, de az ezzel kapcsolatos célok és intézkedések nem a stratégiai célok és eszközök között jelennek meg, hanem az érintett szakpolitikai területtel szemben megfogalmazott elvárásként egy külön alfejezetben.
A stratégia az alábbi fő eszközcsoportok és az azon belüli eszközök alkalmazását javasolja a kitűzött célok elérése érdekében:
- A logisztika szempontjából releváns közigazgatási szolgáltatások fejlesztése
- vámszabályozás egyszerűsítése
- a vállalkozók logisztikai igényeihez alkalmazkodó e-kormányzati szolgáltatások fejlesztése
- a kereskedelemfejlesztési program logisztikai alprogramjának kidolgozása a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal együttműködve
- logisztikai országmarketing-program kidolgozása
- Logisztikai oktatás korszerűsítése
- nemzetközi gyakorlatnak megfelelő logisztikai szakemberképzés feltételeinek javítása
- gyakorlati képzés erősítése
- a hazai KKV-szektor számára képzési program kidolgozása
- a logisztikai képzési kínálat és vállalati kereslet illeszkedésének rendszeres vizsgálata (skill gap analysis)
- Számbavételi és monitoring-rendszerek kiépítése
- átfogó logisztikai statisztikai számbavételi rendszer fejlesztése a hazai és az EU-s elvárások alapján
- áruáramlási monitoring- rendszer kidolgozásának támogatása
- egységes logisztikai szolgáltatói adatbázis létrehozása
- egységes logisztikai szolgáltatói minősítési keretrendszer létrehozása
- Hálózatosodás és együttműködés elősegítése a logisztikai szektorban
- a logisztikai vállalkozások közötti komplementer együttműködés támogatása
- logisztikai KKV-k nemzetköziesedésének támogatása, regionális hálózataik kialakításának elősegítése
- Logisztikai K+F+I támogatása
- nemzetközi innovatív követendő gyakorlatok adaptálásának támogatása
- a K+F+I, az oktatási és az üzleti szféra együttműködésének elősegítése a folyamat- és szervezet innovációs logisztikai kutatások támogatása és gyakorlati alkalmazása
- rendszeres empirikus kutatások alapján éves jelentések, szakpolitikai ajánlások készítése a hazai logisztikai szektorról
- Logisztikai infrastruktúra-fejlesztés támogatása
- kerítésen kívüli logisztikai fejlesztések ösztönzése
- kerítésen belüli logisztikai fejlesztésének ösztönzése
- Logisztikai tevékenység fenntarthatóságának biztosítása
- zöld logisztikai fejlesztések
- inverz logisztikai fejlesztések
- city logisztikai fejlesztések
Az indikatív pénzügyi számítások alapján a stratégia megvalósításának éves költsége a 2014-2020-as periódusban mintegy 12 milliárd forintra rúgnak évente. Előzetes becslések alapján a többi eszközcsoportra évente néhány (tíz)millió forint jutna, a zöld logisztikai fejlesztések támogatására már évi százmillió a terv, míg a kerítésen kívüli logisztikai fejlesztések ösztönzésére 4,5, a kerítésen belüli logisztikai fejlesztésének ösztönzésére 5 milliárd forintot szánnak majd évente. Ez azt jelenti, hogy az éves keret 75-80 százalékát a logisztikai-releváns infrastruktúra-fejlesztések tehetik ki a kls szerint.