Az évekkel ezelőtti szintidőhöz képest már ma is sokkal gyorsabbak a pénzügyi tranzakciók, 1-2 óra alatt célba érnek, jövő év közepétől még ennyit sem kell várni az átutalások többségére. Működésbe léphet az azonnali átutalási rendszer.

Úgy tudjuk: várhatóan már januárban megkezdődik a rendszer tesztelése és az eredeti terveknek megfelelően júliustól élesben is elindul. Ezt megerősíti a Magyar Nemzeti Bank Bukszának adott válasza, mely szerint "2019 januárjában megindulnak az országos rendszertagi tesztek annak érdekében, hogy július 1-jére valamennyi szereplő készen álljon az éles indulásra. Emellett az MNB az országos projekt keretében folyamatosan monitorozza a piaci szereplők felkészültségét, ami a legutóbbi felmérés szerint időarányosan megfelelő, az alapszolgáltatások létrehozása minden érintett intézménynél folyamatban van, nem veszélyezteti semmilyen körülmény a bevezetés tervezett dátumát."

Kapcsolódó

Mennyit kell érte fizetni?

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy jövő nyártól - egész pontosan július 1-je után - a 10 millió forint alatti lakossági átutalások azonnal - 5-másodpercen belül - megérkeznek majd az egyik bankszámláról a másikra. Ezt  már lehetett tudni, de most az átutalási rendszerhez köthető - eddig nem feltétlenül tisztázott - dologról is faggattuk a jegybankot. Például, hogy miért pont 10 millió forintban határozták meg az azonnali átutalások plafonját, kötelező lesz-e minden átutalásnál használni, valamint azt, hogy mennyibe fog kerülni az új szolgáltatás.

A válaszokból pedig kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem szab meg konkrét díjakat, a piaci szereplők, vagyis a bankok döntésétől függ az azonnali utalás tarifája. Bár a jegybanki válasz nem írja le konkrétan, arra lehet következtetni belőle, hogy az MNB nem örülne az esetleges magas díjaknak.

Az MNB nem határozza meg a pénzügyi szolgáltatások, így az átutalások díját sem, az a piaci szereplők üzleti döntéseinek eredménye. Azonban az MNB határozott elvárása, hogy az azonnali fizetési szolgáltatások gyors és széleskörű elterjedése érdekében a piaci szereplők ezt a célt támogató árazási struktúrát alakítsanak ki - közölte velünk az MNB.

A jegybank szerint amúgy is változásra lenne szükség a banki díjszabásban. A magyar piacon tranzakciónként kell fizetni, a külföldön viszont a csomagalapú árazás a divat. A gyakorlatban ezzel az a probléma, hogy a magyar piacon az egyes átutalásokért külön díjat kérnek a bankok, ezzel szemben a bankkártyás vagy készpénzes fizetés a vásárló számára ingyenesnek tűnik. Bár van költsége, de nem ő fizeti közvetlenül. Ezért az átutalások nem jelentenek versenyképes megoldást az előbbiekkel szemben.

A jegybank azt szeretné, ha bankok eltörölnék az átutalásokra felszámolt tranzakciós díjakat, ez a legtöbb fizetési helyzetben utat nyitna azonnali fizetéseknek, átutalásoknak, ez pedig a méregdrága készpénzhasználat csökkenését eredményezné. Az MNB célja, hogy az elektronikus megoldások felé terelje a pénzforgalmat és elősegítse, hogy a magyar bankok új tarifarendszert vezessenek be.

Az elektronikus megoldásokra, így az azonnali rendszerre épülő fejlesztésekre érdemes koncentrálniuk a bankoknak, ugyanis ezek minimum több 100 milliárd forintos piaci lehetőséget nyújtanak. Ez úgy jön ki, hogy a fizetési tranzakciók 80-85 százaléka készpénzes, a maradék 15-20 százalékot teszik ki az elektronikus tranzakciók. Utóbbiakból a bankszektor nettó árbevétele a jegybank szerint 320 milliárd forint. Könnyű belátni, hogy a készpénzfelvételi tranzakcióknak kisebb-nagyobb része kiemelkedő bevételt hozhat.

Kötelező lesz? Melyik utalás érhet célba azonnal?

Arra a kérdésre, hogy kötelező lesz-e július 1-től az azonnali utalás, igen a válasz. A jogszabályokban meghatározott ügyleteknél nem választható, hanem az egyetlen opció lesz az azonnali utalás.

A feltételek a következők:

  • az átutalónak forintban vezetett számlájáról kell ezt megtennie,
  • az átutalás összege maximum 10 millió forint lehet,
  • nincs megadva másik átutalási nap (terhelési nap),
  • az átutaló a megbízást "információtechnológiai eszköz, távközlési eszköz útján vagy más, a pénzforgalmi szolgáltatójával kötött, keretszerződésben meghatározott módon nyújtja be", azaz például telebankon vagy netbankon keresztül adja be és a nem kell a bank munkatársának beavatkozni,
  • az átutalás benyújtása nem kötegenként történik. Itt van kivétel, ha jogszabályok alapján a fogyasztónak minősülő fizető fél, mondjuk egy átlagos lakossági ügyfél több, az előbb felsorolt feltételeknek megfelelő átutalást kezdeményez, azok szintén azonnal elmennek majd.

A bankok dönthetnek úgy, hogy a 10 millió forintnál nagyobb átutalásokat is azonnal célba viszik, de ez nem kötelező számukra, pusztán választható megoldás.

Miért 10 millió a határ?

Hogy miért pont 10 millió forint lett a plafon, arra az MNB azt mondta, hogy az értékhatár megszabásakor három szempontot vettek figyelembe. Az egyik, hogy az átutalások jelentős része beleférjen, ezzel biztosítható, hogy széles körben elterjedhessen a megoldás.

Másrészt ügyelni kellett a banki likviditáskezelési korlátokra is. 7/24-es rendszerről van szó, tehát éjjel-nappal, hétvégén is működni fog, ezzel a bankoknak gyakorlatilag minden percben biztosítaniuk kell az átutalásokhoz szükséges összeget. Harmadrészt így mérsékelni lehet az esetleges visszaélési kockázatokat.

"Ezeket a szempontokat mérlegelve, és többféle értékhatárral is számításokat végezve az MNB a 10 millió forintos értékhatár mellett döntött a rendszer 2019 júliusi indulásakor" - közölte az MNB. A rajt utáni tapasztalatok alapján az értékhatár a jövőben várhatóan megemelkedik. Összességében az MNB szerint a 10 milliós limit garantálja, hogy az átutalások döntő része azonnal megérkezzen. Ezzel "új alapszolgáltatási szintet biztosítva a fogyasztóknak úgy, hogy közben a pénzügyi rendszer működése továbbra is kockázatmentes marad".