Ijesztően szaporodnak az elrettentő pénzmosási, terrorizmusfinanszírozási ügyek Európában - írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss tanulmányában. Az MNB ezért megelőzésként májustól életbe lépő felügyeleti elvárásaiban megköveteli a pénzügyi intézményektől, hogy vizsgálják az ügyfelek nagy összegű készpénzbefizetéseinek forrását. Ha valaki tízmillió forint feletti készpénzt akar befizetni a számlájára, dokumentummal is igazolni kell, hogy honnan jött a pénz, s a pénzváltással kapcsolatos szabályok is változnak.

Nemzetközi botrányok

Kapcsolódó

"Senki sem gondolta volna még pár éve, hogy Dánia - amely a világ legbiztonságosabb országainak egyike - vezető hitelintézetéről kiderül: észt fióktelepében százmilliárd dolláros tételben moshatták tisztára szovjet utódállamokból származó vagyonokat. S azt ki hitte volna, hogy e sztoriba a tekintélyes Deutsche Bank amerikai leányvállalata is belekeveredik, amelyet már egy másik, hasonló ügyben amúgy is vizsgálnak az Egyesült Államok hatóságai? Vagy hogy Venezuelából egy másik uniós tagállam, Málta egyik, viszonylag új - azóta már engedélyét vesztett - privátbankján keresztül folyatnak ki jó százmillió dollárt Iránba az USA szankcióinak megkerülésére?" - sorolja a jegybanki tanulmány azokat az eseteket, amelyek indokolják a szigorítást.

Az elmúlt években Magyarországon is évente körülbelül 8500 gyanúra okot adó bejelentést tettek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mellett működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodánál. E jelzések nagyjából kétharmada bankoktól származott. Az iroda és maguk a pénzügyi intézmények ezek nyomán egyedül 2017-ben 214 esetben függesztették fel ügyletek lebonyolítását, ezzel mintegy ötmilliárd forintnyi gyanús pénz tovább áramlását akadályozták meg.

A tízmilliósnál kisebb is lehet gyanús

A szabályozást nem érdemes a tízmillió forint fölötti készpénzes tranzakciók kisebbekre bontásával kijátszani. Az MNB szerint ugyanis elgondolkodtató információ az is, ha egy ügyfél rendszeres készpénzes vagy értékpapíros tranzakciói valahogy mindig pont a pénzmosási azonosítási értékhatár alattiak. Az is szokatlan, ha egy cég kereskedelmi tevékenységének méretéhez képest nagy készpénzforgalmat bonyolít le, vagy ha magánszemélyek számláin céges üzleti tevékenység zajlik.

Szintén intő jel lehet, ha "láncátutalások" történnek bankszámlák között, vagyis ugyanazok az összegek egy-két napon belül tovább vándorolnak, netán épp oda, ahonnan érkezett a pénz, vagy ha a bankszámláról készpénzt felvevő ügyfelet mindig egy, vagy több másik személy kíséri, várja a bankfiók előtt. Meg kell szólalnia a riasztócsengőnek akkor is, ha egy vállalkozás hirtelen profilt vált, s ezzel együtt a saját tevékenységükről alig tudó, vagy akár még lakcímmel nem rendelkező (hajléktalan) tulajdonosai lesznek.

A biztosítók számára az MNB szerint az olyan esetek lehetnek furcsák, amikor valaki idő előtt indokolatlanul - ezzel nagy veszteséget magára vállalva - mond fel egy életbiztosítást az azonnali készpénzkifizetés érdekében. Magától értetődően gyanúsak az olyan esetek is, amikor az ügyfélcég külföldi központja kábítószerparadicsom országnak számít, esetleg offshore vagy fiktív bankok bukkannak fel a tranzakciók környékén.

Ki kell rúgni a gyanús ügyfelet

Ha egy ügyfél esetében gyakorta, nagy összegek kapcsán merül fel a pénzmosás gyanúja - amelyről akár a NAV pénzügyi információs egységét is értesíteni kell -, a pénzügyi intézménynek meg kell vizsgálnia akár az ügyfélszerződés felmondását is - mondja az MNB.

A jegybank májustól azt is elvárja, hogy az ötvenmillió forint összeg feletti pénzváltási ügyleteket csak a megbízó hitelintézet előzetes jóváhagyása után hajtsák végre. Az ekkora összegű pénzváltásra vonatkozó igényt legalább 5 nappal az ügyletet megelőzően írásban kell kérni a pénzváltóknál. Az ötvenmilliós nagyságrendű pénzváltások természetesen az ilyen ügyletek töredékét jelentik, vagyis a lépés semmilyen módon nem érinti a valutát vevő, eladó turisták szokásos átlagos tranzakciót.