A Napi.hu megbízásából a héten országos kutatást végzett a Pulzus, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy hányadán állunk a bankkártya, illetve a készpénz használattal.

A magyar felnőtt lakosság körében készült felmérésből egyértelműen kiderült, hogy jelenleg a bankkártyahasználat a legnépszerűbb fizetési mód az országban. Ugyanakkor a készpénz népszerűsége nem marad el sokkal: továbbra is bevett fizetési módja a magyaroknak.

Nézzük, hogyan alakult egész pontosan a válaszok aránya a kérdésre: melyik fizetési eszközt használod leggyakrabban?

  • bankkártya: 50 százalék;
  • készpénz: 38 százalék;
  • okoseszköz, például óra vagy mobiltelefon: 10 százalék;
  • átutalás: 1 százalék;
  • nem tudom, nem válaszolok: 1 százalék;

Több pénz van a nők zsebében

Nemek tekintetében a kártyahasználatban nincs különbség: a férfiak és a nők ugyanakkora arányban bankkártyáznak, a készpénznél és az okoseszközöknél azonban már mutatkoznak igencsak szembetűnő eltérések.

A nők máig sokkal jobban szeretik a készpénzt: 44 százalékuk rendszeresen használja, míg a férfiaknak csak 31 százaléka. Viszont a férfiak 16 százaléka fizet rendszeresen a telefonjával vagy az okosórájával: a nőkre ez csupán 5 százalékos arányban jellemző tendencia.

Nem a nyugdíjasok a legkészpénzesebbek

Életkorok tekintetében még ennél is nagyobb a szórás: a kutatás alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a fiatal, 18 és 39 év közti korosztály használ legkevésbé készpénzt a bankkártya vagy az okoseszközök javára.

Ugyanakkor az már meglepetésszerű tanulsága a Pulzus-kutatásnak, hogy nem a legidősebb, 60 feletti korosztály ragaszkodik leginkább a készpénzhasználathoz, hanem a középgeneráció, a 40 és az 59 év köztiek, akik többször fizetnek készpénzzel, mint kártyával.

Miközben a nyugdíjasok gyakrabban fizetnek bankkártyával, mint az egy korosztállyal fiatalabbak.

E téren számszerűen az arányok:

  • a 18 és 39 év köztieknél a készpénzhasználat 24 százalékos, míg a bankkártyahasználat 60 százalékos, az okoseszköz pedig 15;
  • a 40-59 év közti korosztály 47 százalékban használ készpénzt, 42 százalékban bankkártyát, 2 százalékuk utal, 8 százalékuk pedig okoseszközt alkalmaz a fizetésnél;
  • a 60 évesnél idősebbek 45 százaléka készpénzes, 49 százaléka kártyás, és 6 százalékuk okoseszközös.

Az alacsony iskolai végzettség készpénzzel jár

Az országos reprezentatív kutatás arra az összefüggésre is egyértelműen rávilágított, hogy minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb arányban fordul a digitális pénzügyi megoldások felé, azaz fizet bankkártyával vagy okosórával, telefonnal.

Ahogy ennek fonákján a készpénz máig a legnépszerűbb fizetőeszköz az alacsonyabb iskolázottságúak körében.

Ezen belül is óriási ugrást láthatunk az alapfokú végzettségűek és a már középfokú végzettség birtokában lévők között. Utóbbiakhoz képest a diplomások aránya különösebben már nem ugrik ki.

  • az alapfokú végzettségűek 51 százaléka készpénzes, ugyanakkor 41 százalékos arányban bankkártyát is használnak, azonban csupán 8 százalékuk szokott fizetni okoseszközökkel;
  • a középfokú végzettségűek 26 százaléka fizet jellemzően készpénzzel, 62 százalékuk bankkártyával, 10 százalékuk okoseszközzel;
  • a felsőfokú végzettségűek mindössze 13 százaléka fizet előszeretettel készpénzzel, 68 százalékuk bankkártyás, és 16 százalékuk alkalmazza a fizetésnél az okoseszközöket.

Kép: Pulzus

Budapest bankkártyát használ

Az szintén igaz, hogy minél kisebb a település lélekszáma, annál jellemzőbb a készpénzhasználat. Így a sor végén az jött ki, hogy Budapest egyben a bankkártyás fizetések fővárosa is. Az viszont érdekes tendencia, hogy az okoseszközös fizetések terén nem a főváros a befutó: a megyeszékhelyeken használják a legtöbben a telefonjukat vagy az órájukat fizetéskor.

  • a községek lakóinak 46 százaléka fizet rendszeresen készpénzzel;
  • a városban élők 40 százaléka;
  • a megyeszékhelyek lakossága 33 százalékos arányban;
  • a budapestiek 24 százaléka.
Kép: Pulzus

Az átlag magyar lakosságot reprezentálják

A Pulzus kutatásában, amelyet 18 év feletti, reprezentatív mintán végzett, a válaszadók 55 százaléka nő volt, míg 45 százaléka férfi.

A felmérésben a 18-39 év közti korosztály 37 százalékban képviseltette magát, a 40-59-es korosztály 34 százalékban, míg a 60 év felettiek 29 százalékban.

Az iskolai végzettséget nézve 51 százalék volt a válaszadók közt az alapfokú végzettségűek aránya, 31 százalék a középfokúaké, és 18 százalékban képviseltették magukat a diplomások.

A községben lakók aránya 30 százalék volt, a városiaké 35 százalék, a megyeszékhelyen élőké 17, a fővárosiaké 18 százalék. 

Szerző: Halmai Dávid