Csaknem háromezer milliárd forintot tettek félre tavaly a háztartások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, emellett majdnem 1500 milliárd forintnyi hozam is keletkezett a számláikon, így az év végén a bruttó pénzügyi vagyonuk már 53 787,8 milliárd forintos rekordon állt. A tartozásokkal korrigált nettó pénzügyi vagyon is csúcsot döntött, 44 729,8 milliárd forint volt, ami elméletben azt jelenti, hogy minden egyes háztartás több mint 10 millió forintnyi pénzügyi megtakarítással rendelkezett.
A szórás persze nagy lehet, a legvagyonosabb privátbanki réteg például tavaly is sokat gyarapodott, miközben más rétegek elszegényednek. A jegybank által nyilvántartott pénzügyi vagyonadatok egyébként is csalókák, nyilvántartanak olyan tételeket, amelyekhez a lakosság nem férhet hozzá. Még mindig ott szerepelnek a statisztikákban a lakosság vagyonaként nyilvántartva például a magán-nyugdíjpénztári átlépések miatt államosított vagyon, amelynek értéke még mindig 2800 milliárd forint fölött van. Emellett elmaradt munkabéreket és vissza nem térített adó- és járulékköveteléseket is beszámítanak a háztartások vagyonába.
Az MNB ide sorolja még a nem életbiztosítási tartalékokat is, amelyek összege több mint 360 milliárd forint volt az év végén, ehhez azonban csak azok férnek hozzá kártérítésként, akiknek valamilyen káreseményük keletkezik, például összetörik az autójuk vagy elázik a lakásuk, de ők sem gyarapodnak igazán, hiszen csak a kárukat téríti meg a biztosító.
A kézzel fogható vagyon is szépen gyarapodott tavaly. Az év utolsó napján a háztartásoknál csaknem 4800 milliárd forintnyi készpénz volt, ami történelmi rekord, és háztartásonként csaknem 1,2 millió forintot jelent. Ennek a döntő része forintban volt, de a lakosságnál van 323,5 milliárd forintnyi deviza is. A folyószámlákon is gyűlik a pénz, amelynek a nagyobbik része nem dolgozik. A folyószámlabetétek volumene december végén 6376,6 milliárd forint volt, ami 21 százalékos növekedés 2017 óta. A lekötött betétek kamata is nulla körül van, ezekben - amelyeket egyéb betétnek nevez a statisztika - 3333 milliárd forint van, vagyis a háztartások összesen mintegy 14500 milliárd forintnyi olyan megtakarítással rendelkeznek, amely nem hoz a konyhára semmit.
| Típus | Milliárd forint |
| Összes pénzügyi eszköz | 53 787,8 |
| Készpénz és betétek | 14 502,5 |
| Készpénz | 4 792,9 |
| Folyószámla betétek | 6 376,6 |
| Egyéb betétek | 3 333,0 |
| Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | 6 017,3 |
| Részvények és részesedések | 22 596,9 |
| Tőzsdei részvények | 784,4 |
| Nem tőzsdei részvények | 1 934,8 |
| Egyéb tulajdonosi részesedések | 15 792,5 |
| Befektetési jegyek | 4 085,1 |
| Biztosítástechnikai tartalékok | 4 148,8 |
| Nem életbiztosítási díjtartartalékok | 362,0 |
| Életbiztosítási díjtartalékok | 1 929,3 |
| Nyugdíjpénztári díjtartalékok | 1 857,6 |
| Hitelek | 7 509,1 |
| Egyéb tartozások | 1 542,1 |
| Nettó pénzügyi vagyon | 44 729,8 |
| Forrás: MNB | |
Az értékpapírok közül a hitelviszonyt megtestesítő - vagyis kötvény jellegű - megtakarítások mennyisége átlépte a 6 ezer milliárd forintos lélektani határt. Ezen belül természetesen az állampapír a lakosság kedvence, amelyből az év végén már csaknem 5800 milliárd forintnyit halmozott fel. A többi hitelpapír - a bankok, vállalatok, külföldiek által kibocsátott kötvények - népszerűsége és állománya csökkent tavaly.
A részvények és részesedések értéke is nőtt tavaly, az év végén megközelítette a 22600 milliárd forintot. Ezen belül azonban csak a nem tőzsdei részvények és az egyéb cégekben lévő részesedések állománya nőtt nagyrészt az átértékelődések hatására. Míg azonban a nem tőzsdei cégek értéke emelkedett tavaly, a tőzsdeieké csökkent, ennek köszönhetően a háztartásoknál lévő tőzsdei részvények az év végén csupán 784 milliárd forintot értek. A befektetési alapokban lévő lakossági megtakarítások értéke is az árfolyamok csökkenése miatt ment össze 4085 milliárd forintra.
A gyenge tőzsdei teljesítmény a biztosítási tartalékokra is kedvezőtlen hatással volt. Az életbiztosítási tartalékok volumene 1929 milliárd forintra csökkent főleg az árfolyamesések miatt. A nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások mennyisége minimális mértékben nőtt, 1 857,6 milliárd forintra, de kizárólag a rekord szintű befizetésnek köszönhetően, a befektetéseiken a nyugdíjkasszák is buktak több mint 60 milliárd forintot. Az év vége viszont nagyon erős volt, az utolsó negyedévben - vélhetően az adókedvezmények miatt - 41,6 milliárd forinttal gyarapították a tagok a számláikat.
Nemcsak a megtakarítások, de a tartozások mennyisége is folyamatosan nő. A háztartások kötelezettségeinek mennyisége tavaly év végén 9058 milliárd forint volt, ami négyéves csúcsnak felel meg. Ebből a hitelállomány 7500 milliárd forint fölött volt, ez is három és féléves rekord. A háztartások összesen 365,5 milliárd forinttal vettek fel több hitelt tavaly, mint amennyit törlesztettek. Ha hasonló ütemben folytatódik az idén is a kölcsönök felvétele, 2-3 éven belül megdőlhet a korábbi, 2011 őszén felállított történelmi rekord. Akkor a hitelállomány háromnegyede devizahitel volt, és a forint gyengülése miatt hízott a volumen csaknem 10800 milliárd forintra.