Folytatódott a méregdrágán fenntartható készpénzállomány növekedése. Júliusban több mint 20 milliárd forinttal hízott az állomány, így a júliust már 6225 milliárdnál tartott, ez 9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit és soha nem látott szintet jelent.

Alattomos, mert láthatatlan

Kapcsolódó

A készpénzállomány méretét és növekedését a kormány is aggasztónak tartja. A Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára, Balogh László a Napi.hu júniusi konferenciáján azt mondta: a Pénzügyminisztérium pedig 400-450 milliárd forintra becsüli évente a készpénzhasználat költségét.

Gion Gábor, a PM pénzügyekért felelős államtitkára pedig a múlt csütörtökön a Sziget Fesztiválon egyenesen alattomosnak nevezte a készpénzhasználat költségét, mert a bankszámlák költségeit a lakosság könnyen nyomon tudja követni, ez a 450 milliárdos tétel láthatatlan marad. Ha mindez kikerülne a nemzetgazdaságba, akkor az komoly mértékben segíthetné a vállalatok versenyképességét, a tárca ezért támogat minden készpénzmentes fizetési megoldást. Gion egyúttal megerősítette a készpénzhasználat költségére vonatkozó 450 milliárd forintos minisztériumi becslést.

A magyarországi fizetési forgalom kétharmadát készpénzben történik, a készpénzállomány pedig GDP 14 százaléka, ez arányait tekintve az ötödik legmagasabb szint az EU-n belül.

Rövid távon éppenséggel logikus

Bár a készpénzhasználat irdatlan költsége lényegében láthatatlan, a lakosság szempontjából logikus döntés, igaz, csak rövid távon. Mégpedig azért, mert a készpénzhasználat százmilliárdos összkiadása rengeteg tranzakcióból - készpénzes fizetésből - jön össze, egy-egy vásárlásra relatív alacsony költség jut. Ugyanakkor a rivális elektronikus fizetés esetében az informatikai infrastruktúra létrehozása jelentős egyszeri kiadást jelent. Hosszabb távon azonban az utóbbi a takarékosabb megoldás.

Összességében mindenki fizet a készpénzhasználatért, éves szinten tízezres nagyságrendű összeget. Ahogy azt a Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza kiszámolta, ha a PM terveinek megfelelően, akkor fejenként minimum 20 ezer forintot spórolna mindenki átlagosan, ahelyett, hogy ezt az összeget kidobná az ablakon.