• Sokan emlékezhetnek gyerekkorukból arra, hogy kíváncsiságból pénzérmét tettek a villamos- vagy vonatsínre, hogy kiderítsék, mi történik a fémdarabbal, ha átgördül rajta a hatalmas súlyú szerelvény. 

• Az üdülőhelyeken megszokott látvány a szuvenír érmeautomata, ami egy mechanikus szerkezet, amibe a turista beilleszt egy 5 forintos, bedob mellé egy nagyobb összeget is, hogy az 5 forintosát egy présben egy tekerőkar segítségével szétlapítsa, és átalakítsa egy egyedi motívumot ábrázoló medálra.

Kapcsolódó

• A hollywoodi filmekben nem ritka jelenet, hogy a szereplők olykor papírpénz-kötegeket égetnek.

• Legutóbb pedig arról számoltunk be az Economx hasábjain, hogy a közösségi médiában keringő videón egy kreatív posztoló a 10 forintos érméből csavaralátétet készített.

Olcsóbb átfúrni egy 10 forintost, mint csavaralátétet vásárolni

Már több mint másfél millióan látták azt az interneten keringő videót, ami arról szól, hogy egy férfi a csavaralátétek drágaságán háborog, és a 10 forintos pénzérme barkácsolási célú átalakítására biztatja nézőit. Utánanéztünk a dolognak, és úgy tűnik, a pénzrongálás Magyarországon manapság nem bűncselekmény, vagyis bizonyos tekintetben igaza lehet az ötletadónak.
Bővebben →

A pénzrongálás legális

Az említett videó nyomán szerkesztőségünk megkereste a Magyar Nemzeti Bank Sajtóosztályát, hogy állásfoglalást kérjünk a hasonló esetek aktuális megítéléséről, illetve kiderítsük, mennyibe kerülnek fizikai valójukban a napjainkban forgalomban lévő pénzérmék, vagyis hány forint az előállítási költségük. 

A válasz időközben megérkezett, az MNB azt a tájékoztatást adta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapvetően a fizetési tranzakciók lebonyolítása céljából bocsátja a bankjegyeket és az érméket a gazdaság szereplőinek rendelkezésére. 

UGYANAKKOR A FIZETŐESZKÖZÖK RONGÁLÁSA NEM SZÁMÍT MAGYARORSZÁGON BŰNCSELEKMÉNYNEK, ERRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLY NINCS ÉRVÉNYBEN.

Ám egy kisfilmben arra is felhívják a figyelmet, hogy azért mégis csak az az etikus magatartás, ha óvjuk a magyar fizetőeszközt, a forintot:

Hiányos, sérült, szennyezett pénzek visszaváltása

Az MNB tájékoztatásából az is kiderül, hogy a nehezen felismerhető, valamint a sérült, tehát hiányos, szakadt, ragasztott vagy szennyezett forintbankjegyeket, illetve -érméket az MNB-n kívül a hitelintézetek és a posta is kötelesek átváltani. Az átváltás lehet

  • azonos címletű, forgalomképes forintbankjegyekre, illetve -érmékre történő csere,
  • fizetésül való elfogadás, ideértve az ügyfél saját fizetési számlájára történő befizetést is.

Az olyan sérült forintbankjegyet vagy -érmét, amelynek a valódisága vagy névértéke nem állapítható meg egyértelműen, a hitelintézet és a posta köteles az ügyféltől jegyzőkönyv felvétele mellett átvenni, és az MNB részére szakértői vizsgálatra továbbítani.

A pénz előállítási költsége titok

Az érmék előállítási költségével kapcsolatos kérdésünkre is választ kaptunk. Megtudtuk, hogy erről 

A MAGYAR NEMZETI BANKNAK NEM ÁLL MÓDJÁBAN INFORMÁCIÓT KÖZÖLNI, MERT AZOK ÜZLETI TITKOT KÉPEZNEK.

Találtunk azonban egy régebbi, vélhetően néhány évtizede aktuális információhalmazt, amit ugyancsak az MNB tett közzé Érdekességek a forint világából címmel.

Érdekességek a forint világából

A csakugyan érdekes korabeli dokumentum kérdés-felelet formájában tett közzé rengeteg, a készpénzre vonatkozó információt, így egyebek közt azt is, hogy egy bankjegy előállítási költsége akkoriban átlagosan 40-50 forint volt, valamint azt is, hogy az MNB a bankjegyek előállítására évente átlagosan 4,1 milliárd forintot költött el.

Egyre többe kerül a készpénz

Bár 2015-ben is hatalmasat ugrott a készpénzgyártás költsége, tavaly ezt is sikerült túlszárnyalni, a korábbi évek többszörösét költi a jegybank érme- és bankjegygyártásra.
Bővebben →

Lapunk ezzel a kérdéskörrel foglalkozó legutóbbi információja 2016-ból származik, amikor is a fentebb említett összegnél már jóval többről volt szó, vagyis a Magyar Nemzeti Bank éves jelentéséből az derült ki, hogy az MNB abban az évben 11,7 milliárd forintot költött a bankjegyek, illetve 2 milliárdot az érmék gyártására, ami 2,8 milliárddal haladta meg a 2015-ös, évtizedes rekordnak számított összeget.