Három területen eredményezhet érdemi megtakarítást a készpénzforgalom vissza­szorítása: kevesebb lenne az eltitkolt jövedelem, a bankjegyek a párnacihából bekerülnének a magyar gazdaság körforgásába, és jelentősen csökkennének a fizetési tranzakciók költségei - kezdi cikkét a Világgazdaság annak apropóján, hogy a legfrissebb jegybanki kimutatások szerint már 5050,9 milliárd forintnál is több készpénzt tartanak a háztartások. Tíz éve még csak 2200 milliárd forint készpénz volt a magyar gazdaságban.

A túlzott készpénzhasználat számos pluszköltséget okoz, mert a bankjegyállományt frissíteni kell (csak a készpénz pótlására 11 milliárd forint ment el), valamint azért, mert a fekete gazdaságot erősíti szakértők szerint, melyet 2017-ben a GDP 22,4 százalékára becsültek. A kormány már több módon próbált reagálni erre: például bevezették az online pénztárgépeket és az EKÁER-t is, de érdemi javulás egyelőre nem látszik.

Kapcsolódó

A kormány egyik friss lépése az volt, hogy az emelt kamatozású a Magyar Állampapír Pluszt (MÁP+) bevezette a piacra. A kormányközeli Századvég vezető elemzője, Regős Gábor is az állampapírok mellett érvel: szerinte ha a lakosság évi 3 százalékos kamatozású állampapírokat venne, akkor évente közel 150 milliárd forintot nyernének a háztartások.

A készpénzállomány, illetve annak forgatása a bankrendszerből is hiányzik, ami visszahathat a banki szolgáltatások árazására is: ha több készpénz kerülne a bankrendszerbe, akkor csökkenne a pénzintézetek készpénztartáson elszenvedett kamatvesztesége - foglalja össze a lap Regős érveléseit, aki szerint a gazdasági növekedést a készpénzállomány csökkenése.