Nagyon sok pénz folyt be a bankokhoz pusztán abból, hogy készpénzt vettek fel az ügyfelek - derül ki a jegybanki statisztikákból.

A múlt év első kilenc hónapjában a készpénzfelvételek után a pénzforgalmi szolgáltatók - leegyszerűsítve a bankok - összesen 44,5 milliárd forint bevételre tettek szert, ami 7 százalékos növekedést jelent 2016 azonos időszakához képest. A hónapokat tekintve augusztus volt a csúcs, akkor közel 5,5 milliárd forintot szedtek be a készpénzfelvételek után a bankok.

A jegybanki statisztikákból kiderül az is, hogy 2017 első kilenc hónapjában Magyarországon kiadott bankkártyákkal történő készpénzfelvételek összege 5364 milliárd forintra rúgott, ami szintén 7 százalék körüli növekedést jelentett.

Lényeges szempont, hogy a készpénzfelvételekből származó több tízmilliárdos bevételen ugyan keresnek a bankok, de jelentős költségeik is vannak. A készpénzhasználat és a készpénzlogisztika ugyanis meglehetősen drága műfaj, a bankok jelentős összeget költenek a saját rendszereik - például az atm-hálózat fenntartására - és a készpénzlogisztikai szolgáltatásokat biztosító cégekre, akik elvégzik a készpénz begyűjtését, szállítását és feldolgozását.

Problémás ügy

A készpénzzel más bajok is vannak, ellentétben az elektronikus megoldásokkal hozzájárul a feketegazdaság működéséhez és az adóelkerülésben is szerepet kap, ami állami és költségvetési szempontból mindenképpen kedvezőtlen. Ugyanakkor a készpénzt nem vagy csak nagyon hosszú távon lehet teljesen száműzni a gazdaságból.

Egy, a jegybank szakértői által készített - 2015-ben a Hitelintézeti Szemlében publikált - elemzés szerint ugyanis lényegében az összes háztartás használt készpénzt. Másrészt egy másik jegybanki elemzés szerint rövid távon a készpénzhasználat racionális döntés, mégpedig azért, mert a készpénzhasználathoz kapcsolódó kiadások a nagyon sok tranzakció miatt sokfelé oszlanak, így az egy tranzakcióra jutó költség viszonylag alacsony marad - áll a tanulmányban.

Az utóbbi 1-2 évtizedben megjelenő elektronikus megoldásoknak szintén jelentősek a fix költségei, az infrastruktúra, informatikai rendszerek létrehozása és működtetése, ugyanakkor hosszabb távon alacsonyabb változó kiadások kötődnek majd az elektronikus műveletekhez.

Nő a kártyás vásárlások száma

Vannak kedvező fejlemények is, a legfrissebb adatok szerint ugyanis a kártyás vásárlások mind darabszámban, mind értékben jelentős növekedést mutatnak. A múlt év első kilenc hónapjában a belföldi bankkártyás vásárlások száma megközelítette a 448 milliót, ami 25 százalékos növekedésnek felel meg, az vásárlások összértéke pedig szintén 25 százalékkal 3 ezer milliárd forint fölé nőtt.

Lépések a készpénz ellen

Összességében a készpénz eltüntetése a gazdaságból egyelőre nem reális cél, de a készpénzhasználat visszaszorítása elemi érdeke mindenkinek, amelyben az államnak és a jegybanknak is szerepet kell vállalnia. Mégpedig azzal, hogy az elektronikus megoldások elterjedését ösztönzik. A készpénz népszerűsége a kormánynak sem tetszik, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az elmúlt években többször is utalt erre, és ösztönző lépéseket vezettek be az elektronikus megoldások, például a kártyaelfogadó terminálok számának növelése érdekében.

Közben az MNB is tesz lépéseket a készpénzhasználat visszaszorítására, a cél az, hogy a legtöbb fizetési helyzetben a készpénznek legyen elektronikus alternatívája. Már előkészítés alatt van az egyik legfontosabb jegybanki fegyver, az azonnali átutalási rendszer bevezetése. A tervek szerint alig több mint egy év múlva - 2019. júliusi 1-jétől - 5 másodpercen belüli, lényegében azonnal megérkeznek a 10 millió forintnál alacsonyabb összegű átutalások a hét minden napján. Ez a rendszer pedig önmagában is képes lehet arra, hogy számottevően mérsékelje a készpénzhasználatot, de a többi tényező, a bankkártyás fizetések és a mobilon keresztüli fizetések egyre nagyobb népszerűsége szintén hozzájárul majd a készpénz népszerűségének csökkenéséhez.

A kép forrása: Shutterstock.