Erdogan már a választási kampányban többször felvetette a rendkívüli állapot esetleges feloldását, június végén pedig a Sabah nevű török kormányközeli napilap arról számolt be, hogy Recep Tayyip Erdogan, júniusban újraválasztott török államfő és szövetségese, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke, Devlet Bahceli megállapodtak a lassan két éve tartó rendkívüli állapot feloldásáról.
Törökországban a rendkívüli állapotot a 2016. július 15-ei puccskísérlet után öt nappal, július 20-án hirdették ki először három hónapra, de azt idáig minden egyes alkalommal újabb három hónapra meghosszabbították. A fő indokok a terrorszervezetek elleni harc, köztük a puccskísérletért közvetlenül felelőssé tett gülenista hálózat,
valamint a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni hatékonyabb fellépés voltak - írta a portál.
A rendkívüli állapot feloldása ellenére a már meghozott intézkedések érvényben maradnak, ugyanis a parlament később a törvényerejű rendeletek mindegyikét törvénybe foglalta.
Törökországban az elmúlt csaknem két év alatt mintegy 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, további 38 ezret pedig felfüggesztettek munkaköréből, több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és így az összeesküvéshez.
Kép forrása: Reuters