Az Európai Bizottság (EB) felszólítást küld Magyarországnak és Romániának, mert a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmére vonatkozó nemzeti jogszabályaik ellentétesek az uniós joggal.

Magyarországon ugyanis egy új jogszabály arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a hazai és importált mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre annak ellenére is egységes árrést alkalmazzanak, hogy az importált termékek költsége függ a devizától és az árfolyam-ingadozástól. Emiatt a bizottság szerint a kereskedők előnyben részesíthetik az importált mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekkel szemben a belföldieket. Az EB az áruk szabad mozgásának alapelve (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 34. cikke) alapján emelt kifogást.

Kapcsolódó

Romániában is

Hasonló kifogással élt a bizottság Románia esetében is, ahol a nagyobb forgalmú kiskereskedőknek az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek legalább 51 százalékát helyi termelőktől kell beszerezniük. Ezt szintén aggályosnak tartja a testület az áruk szabad mozgásának szempontjából.

Romániában ugyanez a jogszabály azt is előírja a kiskereskedőknek, hogy a román eredetű termékeket támogassák, ezzel korlátozva a termékkínálatra vonatkozó üzleti döntésüket, ami pedig ellentétes a letelepedés szabadságával (az EUMSZ 49. cikke).

Az uniós jog szerint ezeket a szabadságjogokat csak akkor lehet korlátozni, ha valamely nyomósabb közérdek, például a közegészség védelme miatt indokolt, és kevésbé korlátozó intézkedés meghozatalára nincs lehetőség. A bizottság szerint sem Magyarország, sem Románia nem mutatott be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak és arányosak lennének. A magyar és a román hatóságoknak mostantól két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a bizottság által megfogalmazott érvekre.

Tessék elkészíteni a zajtérképet!

A bizottság a fenti ügy mellett, arra is felszólítja Magyarországot, hogy készítse el az Európai Unió zajszennyezettségének csökkentését célzó uniós szabályok értelmében előírt stratégiai zajtérképeket és cselekvési terveket.

A korai halálozás második leggyakoribb oka a légszennyezés után a közúti, vasúti és repülőtéri forgalomból; ipari, építőipari és egyes más kültéri tevékenységekből keletkező környezeti zaj. A zajirányelv előírja a tagállamok számára, hogy a nagyobb városi területekről, főbb közút- és vasútvonalakról és repülőterekről készítsenek zajtérképeket és zajkezelésre vonatkozó cselekvési terveket, és ötévente tegyék közzé azokat.

Bíróság elé kerülhet az ügy

A bizottság még 2016 áprilisában felszólító levelet küldött Magyarországnak. A bizottság szerint történt ugyan bizonyos előrehaladás, a magyar hatóságok azonban továbbra sem állították össze a budapesti agglomeráció vonatkozásában szükséges stratégiai zajtérképeket és az ország jelentősebb közútvonalainak és vasútvonalainak vonatkozásában szükséges cselekvési terveket, illetve nem tájékoztatták azokról a bizottságot.

A brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.