A külpolitika stratégia 2014-ben változott, a cél az lett, hogy a külpolitika ismerje fel a magyar gazdasági érdekeket, ezeknek szerezzen érvényt - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a gazdaság teljesítménye jelentősen függ az export mértékétől.

A tárcavezető szerint akkoriban sok támadás érte ezt az új irányvonalat, ám azóta a magyar külpolitika "radikális felértékelődéséről" beszélhetünk. Új dimenzióba lépett a külpolitika - fogalmazott Szijjártó, amiben fontos szerep jut annak, hogy beruházásokat csábítsanak az országba.

Kapcsolódó

Ezek ugyanis munkahelyeket teremtenek, a kkv-knak jelentenek új piaci lehetőséget, ráadásul ezen beruházások főképp exportra termelnek - mondta Szijjártó, aki szerint a lépés jogosultságát bizonyítja, hogy az elmúlt három évben a Magyarországra érkezett beruházások volumene minden évben rekordot döntött. A magyar diplomácia vezetője szerint minden remény megvan arra, hogy ez a trend idén is folytatódik.

A külföldi vállalatok idecsábításában kiemelt szerepe van a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek (HIPA), amely a KüM irányítása alatt működő, befeketésösztönzéssel foglalkozó háttérintézmény.

Főbb adatok az idei első félévből:

  • 47 beruházási projekt
  • 1,37 milliárd eurós beruházási volumen
  • 8502 új munkahely
  • A legtöbb beruházás, 15 Németországból jött, ez a teljes volumen 56 százaléka (768,5 millió euró), valamint az összes létrejövő munkahely harmada (3172 fő).

A 24 százalékos bővülést jelentő 47 idei beruházásból 34 újrabefektetés, amely a Magyarországon már letelepedett vállalatok bővítését, kapacitásainak fejlesztését jelenti. Tavaly egész évben 17647 új munkahelyet sikerült e beruházásokkal teremteni.

Németország után immár a magyar cégek voltak a második legnagyobb beruházók: 9 pozitív projekt 254,2 millió euró értékben, valamint 1464 új munkahely. A képzeletbeli dobogóra az USA fért fel, ahonnan 4 projekt jött, amennyiben a beruházási értéket nézzük, úgy Japán (60 millió euró), míg munkahelyteremtés szempontjából Dánia (1000 fő) ért fel a dobogó alsó fokára.

Az ágazatok közül kiemelkedik a járműipar, amely mind darabszámban (18), mind volumenben (a féléves érték 61 százaléka), mind pedig a létrejövő munkahelyek alapján (3073) az első helyen végzett. Az elmúlt évekhez hasonlóan erős félévet zárt (7 projekt, 1333 új munkahely) az üzleti szolgáltató szektor (ssc), de a hagyományosan stabil hazai élelmiszeripar, az elektronikai és az orvostechnika ágazat is jelentős beruházásokat könyvelhetett el. Bár Budapestre jött a legtöbb beruházás, örömteli hír, hogy egyre több beruházó keresi az ország keleti részeit is - mondta Szijjártó.

Minden beruházó azt a kérdést teszi fel, hogy van-e elegendő munkaerő - árulta el a politikus, aki szerint erre a kormánynak három válasza van: országszerte 8 felsőoktatási ipari központot hoznak létre, kiterjesztik a duális képzést, illetve ösztönzik a munkaerő mobilitását.

Véleménye szerint jó esély van arra, hogy idén megdöntsék a tavalyi rekordokat, hiszen sok beruházásról jelenleg is folynak a tárgyalások. Két "nemzetközi szinten top-top vállalattal" is tárgyalnak, ám minden egyes erről szóló híradás csökkenti az esélyét a valódi beruházásnak.

Szijjártó megemlékezett a Tesláról is, ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy "egyelőre nem tudjuk, hogyan fog alakulni". A fő kérdés szerint az, hogy az európai kereslet el fogja-e érni azt a szintet, ahol már megéri a cégnek egy nagy termelési beruházást végrehajtania. "A Teslát folyamatosan látjuk el adó és munkaerőpiaci információkkal. A reményeink szerint a Tesla alelnökével hamarosan személyesen is találkozni tudunk. Ennek szervezése jelenleg folyamatban van, várhatóan ősz elejére lesz reális ennek létrehozása." (Milliárdos technológiai cég terjeszkedik Budapesten.)

Emelkedjen a minőség

Az eredményeket kommentálva Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke elmondta: szeretnének a magasabb hozzáadott értékű projektek irányába. Így, ha ugyanannyi munkahelyet akarunk létrehozni, akkor több beruházás kell - vélte Ésik, aki szerint az idei első félévben már 8 ilyen projekt volt, míg tavaly egész évben 12.

A technológia-intenzív és kutatás-fejlesztéshez (k+f) kötött, egyedi kormánydöntésen alapuló (ekd) támogatásokhoz kapcsolódóan jelenleg 7 projektről folynak tárgyalások, melyek összesen mintegy 170 millió eurónyi beruházási értéket képviselnek, és több mint 300 új, magas hozzáadott értéket előállító munkahelyet teremthetnek.

A HIPA fontos szerepet szán a beszállító-fejlesztési programjának, az idei első félévben 4 nagy integrátorral szerveztek képzési programokat, amelyekben 27 hazai kkv mintegy 100 termelésért felelős munkatársát képezték. A beszállítói adatbázisban jelenleg 300 cég található és több mint 20 nagyvállalati felhasználója van. E cégeknek a HIPA 1406 kiajánlást tett, azaz javaslatot arra, hogy magyar kkv-któl rendeljenek termékeket. Ésik a Napi.hu kérdésére pontos adatokat nem árult el, annyit azonban elmondott, hogy jellemzően a kiajánlások 5-10 százaléka után sikerül szerződést kötni. Szijjártó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a stratégiai partnerekkel megkötött megállapodások nyomán a magyar beszállítói arány 4 százalékkal növekedett és jelenleg 56,5 százalékon áll. "Ez milliárd eurós nagyságrend" - emelte ki a tárcavezető.

Szeretnénk a pénzügyi befektetőket is kiszolgálni, azaz azokat, akik Magyarországon fektetnék be a pénzüket - mondta Ésik. Befektetési lehetőségeket kutatnak nekik. Az öt ágazatot felölelő portfólió jelenleg 44 projektet tartalmaz összesen 1049 millió euró értékben, 1,5 millió eurótól 150 millió euróig terjedő egyedi volumenben, melyek közül 9 projektről jelenleg is tárgyalásokat folytat az ügynökség.